Miután az ősz végén részletesen bemutattuk a hideg időszak kárpát-medencei specialitását, a hidegpárna jelenségét, amely a nagyvárosainkba hideget, ködöt és rossz levegőt, a hegygerinceinkre viszont enyhülést és kristálytiszta látási viszonyokat hoz, érdemes végigvenni a legszebb helyeket a Kéktúra mentén, ahonnan a téli időszakban, a hidegpárnát hozó anticiklon esetén, kirajzolódhatnak előttünk a Magas-Tátrában ormai.
Hármashatár-hegy
Elsőnek mindjárt egy meglepetés. Az oly népszerű észak-budai hegy nem egy klasszikus Tátra-látó hely, de ha a csillagok összeállnak, még nyáron is láthatóak a világ legkisebb magashegységének csúcsai. Ezt bizonyítják a Magas-Tatra.infón közölt bravúros képek; és ha júniusban ilyen élményben lehet néha része itt a túrázóknak, akkor december vagy januárban is reálisak az esélyek.
Csóványos
A Börzsöny királya és sajátosan felújított kilátója már jóval ismertebb Tátra-látó. És persze jóval magasabb is (938 méter), lényegesen közelebb helyezkedik el az Északi-Kárpátokhoz, amit a tátrai portál fotói érzékeltetnek is. Valódi túrázást igényel, de nagyon megéri.
Szandavár
Szelídebb szépségű vidék a Cserhát szívében található 529 méter magas Szanda-hegy, amelyet vár koronaz. A Tátra szempontjából a Turista-magazin hívta fel rá a figyelmünket, eszerint Szandaváralján, a Budapesttől egyórányi autózásra fekvő, eldugott, csendes, kis palóc faluban, érdemes letenni az autót, már azoknak, akik éppen nem egy nagyobb kéktúrázás közben vannak, bár éppenséggel innen is indulhatnak. A legszerencsésebb a kéktúrabélyegzőnek otthont adó kis téren, a buszfordulónál parkolni, innen pedig a Szondi vagy a kék jelzés mentén a Dózsa György utcában lehet nekivágni felfelé.
Galyatető
Nem kell nagyon részleteznünk a közismert és méltán vonzó hely kilátójának ismérveit, ahonnan már közel 1000 méterről gyönyörködhetünk a felvidéki panorámában. Ráadásul egyszerre két Tátrában, hiszen a hozzánk közelebb fekvő Alacsony-Tátra hatalmas hómezőkkel teli gerince szinte karnyújtásnyira kerül tőlünk.
De hogy közelebbre is tekintsünk, a Tátra-nézéshez és a Kéktúra itteni szakaszához nyugodt szívvel ajánhatjuk a viszonylag új Galyatető Turistacentrumot, ami szállásként egyszerű és nagyszerű, gasztroélményként különleges.
Kékes
Ha tél, akkor a Tátrához nem is feltétlenül kell a Kékesen álló tévétorony terasza, elég csak megállni a rövidebb és meredekebb északi sípálya tetején. Egy belevaló, völgyeket és medencéket ellepő hidegpárna esetén az ember legszívesebben sötétedésig bámulná az oly markáns megjelenésű Kriván és a sziklás Lomnic 2500-2600 méteres bérceit, amelyek a magashegység nyugati és keleti végeit adják.
Bálvány
A Bánkút fölé magasodó, 956 méter magas Bálvány és a ráépített Petőfi-kilátó tartogatja talán a legcsodásabb látványt egy sűrű hidegpárna esetén. Bennünket legalábbis itt ért a lenagyobb kilátás egy késő őszi napon, amit a Bükk páratlan adottásaginak is köszönhettünk. A magyarországi hegység fennsíkjának peremén található bükki „kövek” szigetként emelkednek ki időnként a tejfehér óceánból, miközben a nagyvárosokban ragadt rokonaink az orrukig sem látnak.
A megfigyelések szerint talán az egész téli időszakban ezen a hely a legnagyobb a valószínűsége a Tátra látásának, amely ráadásul innen már kilométerben is viszonylag közel fekszik.
Regéci vár
Immár a Zempléni-hegység szívében járunk, szintén Tátra-közelben. A 639 m magas hegy és a vára lentről is fejedelmi látnivaló, a gyermek II. Rákóczi Ferencnek is otthont adott.
Odafentről az alattunk elterülő falvak pirostetős házai József Attilát egy tál paprikás krumplira emlékeztették, így aztán innen házias ízekre is vágyódhatunk. De télen azért keressük meg a Tátrát is a szemünkkel…
Kiemelt kép: Wikipedia Commons