Rossz levegő, sűrű, áthatolhatlan köd és hideg. Röviden így éljük meg a hidegpárna nevű különleges jelenséget a nagyvárosokban, különösen a Kárpát-medencében, ahol késő ősszel és télen gyakran előfordul. Ipari hóesés is kísérheti az iparvidékek közelében. Aki viszont a hidegpárna fölé kerül a hegycsúcsokon, kék égre, kristálytiszta látási viszonyokra, enyhébb időjárásra talál, sőt még a Tátrában is gyönyörködhet a legszebb helyekről.

A hidegpárna kialakulása

A MetNet kislexikona alapján a hidegpárna a földrajzi medencékben, völgyekben ősszel és télen kialakuló időjárási jelenség. Ekkor a felszín közelében hőmérsékleti inverzió lép fel: a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem egy bizonyos magasság felett nő.

Ha ugyanis magasnyomású légörvény, vagyis anticiklon kerül fölénk, a hosszú éjszakákon a talaj közelében az erősebb kisugárzás következtében a levegő jobban lehűl. Párás, ködös időjárás alakul ki.

A rövid nappalok és az ég alján vándorló nap miatt ez a köd hidegen tartja ezt a talajközeli légréteget.

Néhány nap után a köd megemelkedik és egy alacsonyan, 300-1000 méteres magasságban elhelyezkedő felhőzet állandósul. Míg a felhőzet alatt szürkévé, fagyos, zúzmarássá válhat minden, a felhőzet fölé kinyúló hegycsúcsokon napos és melegebb idő vár.

Csúcsélmények legmagasabb hegységeinkben

Hogy milyen csodák alakulhatnak ki odafent, a legmagasabb magyarországi hegységek gerincén, ahhoz érdemes az Időkép néhány korábbi hírét szemezgetni a legutóbbi két télről. Közel két éve Galyatetőn a szürkeségből a hegycsúcsokra menekülő észlelők megpillanthatták a Magas-Tátra havas csúcsait, ami egyébként nem ritka ebben az időszakban. Gyönyőrű kék ég és kellemes idő fogadta őket, a napsütés mellé alacsony páratartalom is társult.

Így még tisztábban látszottak a Kárpátok legmerészebb, 2500 méter fölé nyúló hegyormai.

Szinte napra pontosan egy éve, 2020 november végén készült az alábbi videó a Kékesen. Ezen ugyan nem a Tátra a főszereplő, hanem a hidegpárna és a kék ég, de így is lenyűgöző:

Néhány héttel később, tavaly decemberben glória jelent meg Kékestetőn az Időkép beszámolója szerint. Mint a szakportál írja: a légköroptikai jelenséget a felhők fölött lenyugvó nap fénye hívta életre. A felhőrétegre vetült a tévétorony árnyéka.

A csúcsánál fénykör jött létre a felhőt alkotó vízcseppeken történő fényelhajlással.

Legalább olyan élmény a Bükk-fennsíkról és a körülötte lévő csúcsokról megcsodálni a hidegpárnát és a fölé nyúló havas hegyeket, mint a Mátra gerincéről. A portál ennek szemléltetésére is csodaszép fotókat közölt. Magának a Bükknek a csúcsai is kiemelkednek ilyenkor a rétegfelhőzetből, innen pedig még közelebb található a világ legkisebb magashegysége, amely a kristálytiszta, alacsony páratartalmú időben mutatja meg a legszebb arcát.

Hidegpárna az űrből

A Kárpát-medencét késő ősztől gyakran beborító hidegpárna az űrből is tökéletesen kirajzolódik, így látványos fotót készíthetett róla a NASA műholdja. Mint az Időkép meteorológus írja: bár a Kárpát-medencét feltöltő hideg, fagyos légtömeg nem olyan sűrű mint a víz, mégis folyadékként viselkedik. Hullámzik és teljes egészében a domborzathoz idomul.

Fullasztó nagyvárosok

A hidegpárnát persze az alacsonyabban fekvő nagyvárosainkban tartózkodva egészen másképp éljük meg, ennek veszélyeire és tanulságaira hívta fel a figyelmet a most beköszönő tél előtt a Levegő Munkacsoport Facebook-bejegyzése. Mint írták:

Medencei fekvésünk miatt sokszor alakul ki a hidegpárna jelenség, melyet az eseménytelen, anticiklonos időjárás tovább ront.

A magasban mozgó enyhébb légrétegek nem tudják kisöpörni a megrekedt, párás, ködös, hideg időt, így jobb híján azt szívjuk be, amit kieresztünk. Márpedig ilyenkor nem csak autóink, de kéményeink is öntik a füstöt.:

Élénk szél, erős hidegbetörés, egymást váltó frontok, csapadék: ezek azok, amire igazán senki nem vágyik. Pedig az ilyen…

Közzétette: Levegő Munkacsoport – 2021. november 15., hétfő

A hidegpárnában a civil szervezet megfogalmazása szerint ott gomolyog az összes elégetett avar, hulladék, és egyéb égési melléktermék füstje is. A levegő minőségének javításáért szükségesek a tisztább energiaforrások, az épületenergetikai fejlesztések, a kerti hulladékok égetésének végleges beszüntetése, a hulladékégetés felszámolása, a rászorulók tisztább fűtési módokhoz való hozzájuttatása.

Továbbá az elavult, régi környezetvédelmi osztályba tartozó autók importjának beszüntetése, a közösségi közlekedés elérhetőségének és műszaki színvonalának fejlesztése.

Az ipari hó

Az ipari tevékenység és a természet furcsa összejátszásaként olyan jelenségek is bekövetkezhetnek a hidegpárna alatt, mint az ipari havazás, amelyről szintén az Időkép számolt be. Ilyenkor a gyárak által légkörbe juttatott vízgőz havazást generálhat, vagyis a hideg, szürke időben az ipari körzetek tágabb környezetében hószállingózás, kisebb havazás lepheti meg a környéket. A lent maradó, egyre szennyezettebbé, párásabbá váló, hidegebb levegő és a mesterséges eredetű, felszínről származó szilárd szemcsék, továbbá a növekvő páratartalom együttes hatására alakul ki a csapadék, ami havas eső, hódara vagy nagyobb hópehely formájában is lehullhat. Elsősorban az ipari területeken és néhány kilométeres környezetükben alakulhat ki pár centis friss hóréteg.

Kiemelt kép: Wikipedia Commons