Magas végzettséggel, de tapasztalat nélküli fővárosi emberként vágott bele egy házaspár, hogy ökológiai gazdaságot alapítson egy kis cserháti faluban, helyi gyökerek nélkül. Mára a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság Zöldségközösségének várólistájára kerülnek az új jelentkezők. Terény befogadta a Dezsény családot, bár meg nem értett sikertörténet az övék.
Az az alig négyszáz lelket számláló, de múzeumok sokaságával büszkélkedő Terény „legújabb csodája” a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság, amelyet egy környezetgazdálkodási agrármérnök házaspár, Dezsény Zoltán és Judit hozott létre. A pesti létet a falusi életre cserélő háromgyermekes szülők kitartó munkájával zöldségközösség jött létre a Cserhátból kiindulva, a fővárosba szállítva a vegyszer nélkül, természetes körülmények között termesztett, magas minőségű termékeket.
Személyesség, bizalom a közösség alapja
A közösség által támogatott mezőgazdaság elvei szerint termelő és fogyasztó közötti személyes, bizalmi kapcsolaton alapuló rendszerben egy teljes szezonra köt megállapodást a két fél, a gazdaság szezonális zöldségeit és feldolgozott termékeit így heti rendszerességgel vehetik át a zöldségközösség-tagok, akik elsősorban Budapest környékéről kerülnek ki. Mi is itt találkoztunk Dezsény Zoltánnal.
„Jelenleg 192 tagú a közösség, háztartásonként négy főt számolva így körülbelül nyolcszáz emberhez jutnak el a termékeink
– mondja. – Terényben a zöldségközösségből négyen veszik át a részesedésüket, , a többieknek elhozzuk a fővárosba. A kertünk kapacitása meghatározza a lehetőségeinket, több tag esetén nem jutna elegendő egy-egy helyre, így aztán várólistára kerülnek az új jelentkezők. Jövőre és közép távon is legfeljebb 200 tagot szeretnénk megcélozni. Ha ennél többen vagyunk, elveszik a személyesség varázsa.”
„Nem mondjuk meg a vidékieknek a frankót”
Aki az elmúlt 60 évben akart és tudott, elköltözött Terényből. Zoltán elmondása szerint az innovatív, vállalkozó szemléletűek legnagyobb részben Balassagyarmatra, Budapestre, Münchenbe, Londonba kerültek a településről. Vállalkozói réteg így csak nyomokban létezik a palóc faluban. De a helyiek alapvetően befogadóak, máshol is ezt tartják róluk. Félig tót, félig magyar falu, félig evangélikus, félig római katolikus.
„A Nagycsaládok Terénybe nevű programot, amelynek köszönhetően ide kerültünk és az óvoda is megmenekült a bezárástól, egy szintén beköltöző anyuka ötlete nyomán, erős helyi összefogás eredményeképpen hozták létre – folytatja.
– Egy évig lakhatási támogatást kaptak, akik Terényt választották, így négy család került a községbe, három maradt meg.
Mi 2013 szeptemberétől élünk itt. Nyitott emberek vagyunk, nem azt a városi mentalitást képviseljük, hogy megmondjuk a vidékieknek a frankót. Sok rendes, izgalmas ember él itt, mindig megtaláltuk a társaságunkat, ezért sosem éreztünk elszigeteltséget. A feleségemnek azért nehezebb volt, én négy-öt évig ingáztam a fővárosba a félállásom miatt, majd 2018. január 1-től teljes mellszélességgel otthon dolgozom.”
Zöldfülűként kezdték, Dezsény Zoltán édesanyja pedagógus, édesapja az agrárszféra elméleti oldalában lett jártas, míg ő Judittal együtt az alapvégzettségét a Szent István Egyetemen környezetgazdálkodási agrármérnök szakán szerezte. Mint mondja, „éppen most szűnik meg ez a szak, sajnos.” Egy ösztöndíj segítségével később nemzetközi agrárfejlesztési diplomát szerzett a Kaliforniai Egyetemen, , feleségével folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt a vidéken történő letelepedést követően is
A diplománál többet számít a hozzáállás
Amikor a közvetlen környezetre való hatásukról beszélünk, sajátos tapasztalatokkal kell szembesülnünk.
„Szandán találunk hasonló vállalkozást, a SzandaSzögi Ökokertészet elindulásában mi is szerepet játszottunk, ez egy mérhető hatás a környéken
– meséli Zoltán. – A helyi idősebb generáció tagjaiugyanakkor néha még mindig kissé értetlenkedve fogadják be a történetünket. Annak idején a tsz-esítés után megszűnt itt is a magántulajdon, a helybeli parasztcsaládok tagjai vagy tagok lettek a szövetkezetben, vagy nagyvárosokba kerültek, bányákban dolgoztak tovább. Minderre konkrét példákat lehet mondani Terényben. A rendszerváltás után többen kezdtek gazdálkodni, de nincs más terényi rajtunk kívül, aki teljes egészében megélne a mezőgazdasági termelésből. Több év után is nehezen értik, hogy nekünk sikerült, és fizetett munkatársakat alkalmazunk. ű. Jelenleg három állandó munkatársunk van, fiatalok, jellemzően felsőfokú végzettséggel. De a diplománál sokkal többet számít a hozzáállás, együttműködési készség, hogy a fizikai munka közben gondolkodjanak, értsék a rendszert.”
Terény, a termékeny talaj
Úgy tűnik, még egy mezőgazdasági vállalkozásnál is sokkal többet számít, hogy milyen emberek között élünk. Dezsény Zoltán szavai alapján Magyarország agro-ökológiai adottságai alapján szinte az ország bármely vidékén meg lehetne termeszteni a zöldségeiket..
„A MagosVölgyben kis léptékű vegyes ökológiai zöldségtermesztést folytatunk,, igyekszünk a természetben működő körfolyamatokra építeni a tápanyagutánpótlás terén, és a termesztett körülbelül 120 zöldségfajta között évről évre próbálunk ki új fajtákat – mondja. –
Ezek adaptációs képessége a legfontosabb.
A magas reziliencia lényege, hogy a betegségekkel szemben legyenek ellenállóak, gyorsan tudjanak regenerálódni a különböző esetleges stresszhatásokat követően. És természetesen legyenek jó ízűek. A talaj minősége is fontos, de azon fokozatosan lehet javítani. Sokkal lényegesebb az, hogy ahol élünk, jól érezzük magunkat és szervesen bele tudjunk illeszkedni a helyi társadalom szövetébe. Úgy érezzük itt a Cserhát szívében ez sikerült, , Terény termékeny talajt jelent a számunkra.”
Kiemelt kép: MagosVölgy Ökológiai Gazdaság