Immár harminchét év telt el az önmagában fenséges, világot megmozgató Live Aid koncert óta, amelyen a könnyűzene legnagyobbjai tették oda magukat Afrika megsegítéséért, de a fekete kontinens ma is szenved. Éhinségtől, szomjúságtól, háborútól. Ma az afrikai gyermekek napja van.

Mert mindig voltak és mindig lesznek, akiket oly mélyen megérint a nélkülözők sorsa, hogy Magyarországról útra kelve az életüket szenteljék nekik. Ilyen például a honlapunkon korábban bemutatott Könczöl Zsófi,Szívemben Született Afrika Egyesület alapítója, aki egyik legdöbbenetesebb ugandai élményét újra csak fel kell idéznünk most, Az afrikai gyermekek napján:

„Amikor egy cukorkát adtam egy gyermeknek, azt mondta, hálás, hogy úgy halhat meg, hogy ezt is átélte.”

Az afrikai gyermekek világnapját 1991 óta minden évben június 16-án tartják meg az Organisation of African Unity, azaz az Afrikai Egység Szervezete kezdeményezésére. Mint az Afrikáért.hu írja, a sowetói felkelés dátuma ez, amely 1976. június 16-án reggel kezdődött.

Előzménye, hogy 1974-ben az apartheid rendszer idején a kisebbségi búr származású lakosság által vezetett kormány törvényileg kötelezte az összes iskolát, hogy az oktatás nyelve az angol mellett egyenlő mértékben legyen az általuk beszélt afrikaans is. Ez a portál szerint azt jelentette, hogy

a lakosság 80 százalékát adó különböző afrikai népek (zuluk, xhosák) nem tanulhattak anyanyelvükön, erőszakkal kényszerítették őket, hogy a kisebbségben lévő búrok nyelvén tanuljanak.

A diákok 1976. június 16-án fellázadtak a rendelet ellen Johannesburg egyik feketék által lakott negyedében, Sowetóban, ahonnan a későbbi elnök, Nelson Mandela is származik. A rendőrség aránytalan brutalitással verte le a diákok lázadását, hivatalosan 176-an veszítették életüket a rendőri túlkapások miatt – köztük általános iskolás diákok. A sowetói lázadás végül azonban nagy szerepet játszott az apartheid rendszer későbbi összeomlásában.

Ahogyan a portál fogalmaz, még messze vagyunk attól, hogy azt mondhassuk: ha egy gyermek Afrikában születik, ugyanolyan esélyekkel indul az életben, mint európai társai. Bár a gyermekhalandóság közel felére csökkent a szubszaharai afrikai országokban 1990 és 2012 között, minden hatodik afrikai gyermek meghal ötödik születésnapja előtt.

A szubszaharai Afrika legszegényebb gyermekei 4-szer, 5-ször nagyobb eséllyel esnek ki az iskolából idő előtt, mint európai társaik,

a legtöbb esetben a munkaerőpiacra kényszerülnek, hogy támogatni tudják családjukat.
A legszegényebb afrikai országokban minden harmadik lány 18 éves kora előtt férjhez megy és közel 30 millió afrikai kislányt fenyeget a női körülmetélés hagyománya.

Az elmúlt évtizedekben a portál szerint rengeteget javultak az afrikai gyermekek kilátásai, ami részben progresszív, humánus kormányoknak, részben pedig az Afrikáért Alapítványhoz hasonló civil szervezeteknek is köszönhető. Azoknak az afrikai nőknek a gyermekei, akik legalább öt évig jártak iskolába, 40 százalékkal nagyobb eséllyel élik meg a felnőttkort. Számos afrikai országban már közel az összes iskoláskorú gyermek járhat néhány évet iskolába. Ilyen lett többek között az alapítvány által is támogatott

Tanzánia, ahol az iskoláskorú gyerekek 98 százaléka bekerül valamilyen iskolába, ha csupán három-négy évre is.

Mint írják: minél több időt tölt egy gyermek az iskolában, annál inkább javulnak életkilátásai. Ha ezek az iskolai évek a minőségi oktatás, étkezés és a testi-lelki jóllét jegyében telnek, drasztikusan nő annak is az esélye, hogy ezekből a diákokból önálló, önfenntartó és sikeres felnőttek lesznek.

Kiemelt kép: Wikipedia Commons