A zene legnagyobb csillagai időnként rájönnek, nemcsak az emelvényről lehet muzsikálni a gyakran luxusárakon kínált jegyek tulajdonosainak. Az utca emberei legalább annyira megérdemlik, hogy hallhassák, láthassák őket, ráadásul ingyen, testközelből, egészen váratlan helyzetekben. Mert néha nyílik a metróajtó, és egyszercsak Bono énekel nekünk a peronról. Hazánkban a meglepetéskoncerteknek más hagyományai terjedtek el, de a csúcselőadást azért nem hagytuk ki.

Az esküvői meglepetéskoncertek taglalásától most eltekintenénk, már csak azért is, mert a pár pénztárcájának függvénye elsősorban, hogy Lajzi Lajcsit vagy éppen Rod Stewartot hívja meg élete egyik nagy napján vendégségbe.

Nézzünk szét viszont a világban, a legnagyobb csillagok hogyan tudják meglepni időnként a mit sem sejtő közönséget. Elton John például a franca tengerparton bukkant elő a keverőpult mögött, igaz, itt nem a legszerényebb pénztárcájúaknak énekelt:

Még jobban szeretjük azokat az ingyen koncerteket, amelyek az utca emberéhez is eljutnak, ráadásul egészen váratlanul. Mint alább kiderül, Elton John ebben is király, és ehhez még a hangja sem mindig kell az egyik legforgalmasabb londoni pályaudvaron. Egyszerűen csak leül a zongorához és minden más már nem fontos:

Máskor a nagy előadók utcazenészeket választanak partnernek utóbbiak terepén, így gyakran el sem hiszik a gyalogosok, kiket is látnak valójában a járdán. Fel sem tűnik esetleg, hogy az ott tényleg Bono, amaz pedig Rod Stewart, akire a jelek szerint itt is lehet számítani.

Az utcazenélés örömére az új generáció tagjai is rájöttek, így aztán többek között Ed Sheeran próbálta ki, milyen közvetlenül olyan embereknek muzsikálni, akiknek egy része számára luxus lenne egy koncertjegy:

A meglepetések legnagyobb specialistái viszont alighanem a U2 tagjai, különösen a két frontember: Bono és The Edge. Berlinben a metró utasait látták rá érdemesnek, hogy a legjobb számaikból néhányat testközelből is előadjanak nekik.

Aztán egyszer csak begördül a szerelvény, nyílik az ajtó és odabent végképp nem tudják a tömegközlekedés részvevői, mihez kezdjenek a helyzettel (1:46-nál):

Megint más tészta a New York-i metró, ahol Bonóék álruhában gyülekeztek, majd egyszer csak nekivetkőztek és fergeteges sikert arattak:

A tengerentúli metropoliszban azért a felszín fölött is megmutatták magukat, egészen meglepő formában szólva a hétköznapok tengernyi feladata között őrlődőket:

Meglepetéskoncertből persze sokfélét el lehet képzelni. Az egyik legérdekesebb helyzet az, amikor az ünnepelt zenészek nem tudnak róla, hogy koncert vár rájuk. Ebből a hazai csúcsesemény a nullától legalább százhúsz éves korig ajánlott Kaláka 40. születésnapjának megünneplése, amely előtt legnevesebb könnyűzenészeink és népzenészeink

valamennyien titokban tudták tartani valahogy, hogy milyen össznépi mulatságra készülnek.

Számok sokasága állhat közel a szívünkhöz, a koncert egyik csúcselőadása viszont a világ legnagyobb madarai közé tartozó nanduról szól. Dél-Amerika futócsodáját így még senki nem zenésítette meg, avagy a Kaláka után szabadon:

És még két természetközeli téma ugyanebből az előadássorozatból. Színvonalában az egyik legjobb feldolgozás Palya Beáé, ami nem meglepetés. Ha már József Attila papírra vetette a dzsungel erejét és a természet győzelmét, így is megszólalhat e vers:

Az állatvilág után a növényvilágot se felejtsük el, mégpedig a gyógyító füveket. Óriási sikert arattak Ferenczi Györgyék is, mégpedig Kiss Anna: Fűszedő című remekművének egyedi bemutatásával.

„Szedésre érett már a fű,
Harmat suhog le róla,
Csücsökre fogja pendelyét
A jó füvek tudója.”

Kiemelt kép: YouTube