New York zöld és sötét oldalát is megismerhettük a Magyar Földrajzi Társaság előadásán. Szokatlan oldalukról láthattuk a felhőkarcolókat, amelyeknek már az építése is megannyi emberáldozatot követelt, de ez nem számított az építettőknek. A beteges luxus ma is tombol, miközben a szegénység a régi a nyomorgó negyedekben. New York mégis fantasztikus hely maradt.
„New York, lookin’ down on Central Park, Where they say you should not wander after dark”. Simon and Gartfunkel 1981-es Central Park-i megakoncertjének sorai jutottak eszünkbe az A Heart in York című számból, ahogy Halász Levente előadását hallgattuk a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében az amerikai metropoliszról.
A legendás páros fénykorának idején még joggal tartották úgy, a híres parkban senki se kószáljon sötétedés után; igaz, sötétedés előtt sem volt életbiztosítás itt járkálni, amit talán a Hair jelenetei is érzékeltetnek, még ha ott a hippik szelídebb változatával is találkozunk.
Mint az idegenvezető-előadó elmondta, a 60-70-es években a bűnözés helyszíneként tartották számon a város szívében fekvő hatalmas zöld területet, ennek szemléltetésére a Reszkessetek betörők 2-őt ajánlotta.
„A 90-es évek legvégére sikerült kitakarítani, ma ez a leglátogatottabb amerikai park, tökéletesen szigetelő növényekkel, mesterséges dombokkal. Nagy élmény itt sétálni, tele van vándormadarakkal, a legjobb madárlesek itt találhatók az országban” – tette hozzá az előadó, utalva arra, hogy a kialakításnak köszönhetően itt el lehet bújni a nagyváros zajától.
A parkból többek között Kleopátra tűjét és a John Lennon Memorialt ajánlotta mindenki figyelmébe. Utóbbi egy megható hely, öt évvel Lennon halála után Nápoly városának ajándékaként született, mindig virágok veszik körbe, performanszok, zenei előadások színhelye.
Hogy az egész város milyen, azt akár két tökéletesen eltalált mondatban is el lehetne intézni, hiszen az előadást a földrajzi társaság úgy hirdette meg:
„Márai szerint New York nem város, hanem maga a világ. Az Amerikai Egyesült Államok első fővárosában jelenleg 8 millió ember él és ebben a bábeli zűrzavarban 800 különböző nyelvet beszélnek.”
Halász Levente hozzáfűzte, New Yorknak a nagy gazdasági világválság sem okozott nagy fennakadást. Más kérdés, hogy az építtetőknek egy időben az nem jelentett probblémát, hány ember hal meg a munkások közül, csak egyre nagyobbak legyenek a felhőkarcolók. Éppen ezért az ikonikus Empire State Buildinget egy év alatt felhúzták 3500 munkás bevetésével, emberáldozatok árán.
A lényeg csak az volt, hogy a Chrysler Buildinget megelőzzék, a tervezőjétől pedig azt kérték, legyen akkora, amekkora csak lehet.
381 méterével az Empire 40 évig a világ legmagasabb épületeként díszelgett a keleti part felett, hogy aztán a chicagói Sears Tower simán lepipálja.
New York a hosszú fénykora után a már idézet 60-70-es években kezdett rossz hírű várossá válni.
„Már nem mindenben számított az elsőnek Amerikában: a 70-es években tele volt szürke, üres épületekkel, rengeteg hajléktalannal. Veszélyes volt lemenni a metróba, nyomasztó lett a hangulat. De úgy döntöttek a városban, vissza kell nyernie a fényét, ennek az időszaknak lettek a szimbólumai a Világkereskedelmi Központ ikertornyai.”
A több mint 400 méter magas toronyházak az amerikai életet is szimbolizálták, egészen a 2001. szeptemberi 11-ei terrortámadásig. Innentől kezdve mindeni ezzel a nappal azonosította New Yorkot. A pandémia előtti időszakra minden tekintetben visszanyerte önmagát a világváros, akár a turizmus, akár a kikötői forgalom alapján. Itt épült az 541 méteres One World Trade Center, a nyugati félteke legmagasabb felhőkarcolója.
Az égig érők házak földrajzi hátterét, pontosabban alapját az előadás szerint az adja, hogy New York nagyon szerencsés helyre épült kőzettanilag és földtanilag: gránitból álló ősmasszívumra. Messze a törésvonalaktól földrengésmentesnek számít e térség – szemben az amerikai nyugati parttal.
„A gond az, hogy későn kezdték szabályozni, hogyan lehet beépíteni a telkeket, és a magasságnak ezután sem szabtak határt – folytatta Halász Levente. – A Wall Streeten léteznek olyan helyek, ahol csak két órát süt a nap, ami nyomasztó tud lenni. Jelenleg 6500 magasház található New Yorkban, közülük 50 ház 200 méternél is nagyobb. A templomokat észre sem lehet venni közöttük, pedig az egyik legmagasabb amerikai templom is a városban épült.”
Szóba kerültek a jóérzésű embereket megosztó Pencil Towers tornyai is, mint hallottuk: a legújabb felhőkarcolók a luxus jegyében kifejezetten úgy épültek meg, hogy csak a leggazdagabbak költözhessenek ide. Sok vita alakult ki az építészek között, hogy mennyire illenek bele New York képébe.
Kontraszként New York – és megannyi amerikai metropolisz – néhány negyedében döbbenetes szegénység uralkodik, ami gyakran mellbe vágja a burokban élő világutazókat. A hajléktalanok sokaságától nem fordíthatjuk el a fejünket, ők éppen úgy hozzá tartoznak az egészhez, mint a Times Square, amelyen napi 600 ezer ember rohan át. Ezért is mondják e városra, hogy soha nem alszik. Vagy Brooklyn-híd, amelyen Halász Levente elmondása alapján fantasztikus futni Manhattan és Brooklyn között. De biciklizésre vagy éppen üldögélésre is tökéletes. Nem utolsó sorban a világ egyik legszebb találkozóhelye.
Kiemelt kép: a Central Park. Forrás: Pixabay