Eddig évi 12 ezer magyar halálához járult hozzá a légszennyzés, de ha a kormány ötlete a gázfűtés fára cserélésével megvalósul, ez a szám nőni fog. Hőszigetelni kellene az épületeket az energiapazarlás helyett, amivel a levegő minősége is javulna a Levegő Munkacsoport szerint.
„Bízzunk benne, hogy enyhe tél lesz. Akkor kevesebbet kell tüzelni, és kevesebben halnak meg a légszennyezés miatt” – mondta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport (LM) tagja, akit arról kérdeztünk, milyen hatása lesz a fatüzelésre való átállásnak hazánk levegőjére. A a civil szervezetet azután kerestük meg, hogy, mint a Very Important Planet is hírül adta, csütörtökön megjelent az a kormányrendelet, ami szinte teljesen eltörli a fakitermelés eddigi korlátait a háborús veszélyhelyzetre és a lakossági tűzifaigény kiszolgálására hivatkozva.
Magyarország előre megy: a fához és a szénhez
A kormány hetek óta beszél róla, hogy a földgáz beszerzése bizonytalan, arról le kell jönni, ezért alternatív, itthon is előállítható energiaforrások után kell néznie az országnak, főként a lakossági fűtésre tekintettel.
Ezt a forrást a hazai fában és a lignitben vélték felfedezni, valamint a hőszivattyús megoldásokat említették.
A hírek szerint már elindult a felmérés, ami az iskolákat térképezi fel, hogy melyekben lehetséges-e kiváltani a gázt fatüzelésre. A kormány tervei szerint a fafűtési-programot az összes közintézményre kiterjeszetnék, ahol ez kivitelezhető. A Szeged.hu már készített is számítást: durva becslésük szerint legalább hatezer tonna fára lenne szükség egy fűtési szezonban egy Szeged méretű településen ahhoz, hogy csak az iskolákat immel-ámmal befűtsék.
Ennek költsége legalább félmilliárd forint.
Még több lesz a szálló por
Szegő Judittól megtudtuk, a légszennyzés 83-84 százaléka jelenleg is a lakossági fűtésből származik, noha a földgáz „csak” üvegházhatású széndioxidot juttat a légkörbe, kormot vagy kéndioxidot nem. Szemben például a kormány által a gáz kiváltására javasolt egyik energiahordozóval, a lignittel. Ez a 83-84 százalékos arány a fatüzelés miatt várhatóan tovább romlik majd, miközben a fából az eddiginél sokkal több PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb szemcsenagyságú por kerül a levegőbe. Ez elsődlegesen a hörgőket károsítja, főként az időseket, a csecsemőket és a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket veszélyezteti. Hozzátette,
a becslések szerint most évente 12 ezren vesztik életüket hazánkban a légszennyezésre vissszavezethető okok miatt, és ez a szám is nőni fog.
A szakember hangsúlyozta, a most kivágott fának egy-két évet száradnia kellene, ahhoz, hogy tűzifa legyen belőle, nedvesen ugyanis kicsi a fűtőértéke, jelentős része vízgőzként távozik az égés során. Elmondta, az, hogy mennyi káros anyagot bocsát ki a fa, attól is függ, milyen a kazán, amiben elégetik, és milyen állapotú a kémény. A több vizes fa elégetése egy rossz kályhában, aminek a füstjét rossz kéményeken át kell kivezetni, gyaníthatóan több szénmonoxidmérgezéshez vezet – vélte a szakember.
Szigetelni kellene égetés helyett
„Végtelen mennyiségű fát tudunk elégetni úgy, hogy ne legyen melegünk, viszont közben súlyosan rontsuk a levegőminőséget” – jegyezte meg Szegő Judit, aki kifejtette, hogy Magyarország tele van rossz szigetelésű épületekkel, amelyeket lehetetlen rendesen felfűteni. A fosszilis energiahordozók pazarlása helyett inkább az épületek szigetelésére kellene és kellett volna eddig is költeni, amivel rengeteg energia lenne megtakarítható, és jelentősen csökkenteni lehetne a légszennyezés mértékét.
Borítókép: Pixabay/Alexas_Fotos