Márton napjának nem kell csupán a libák elfogyasztásáról szólnia, annál is is kevésbé, hiszen a leghíresebb Márton nevű házi ludat nem az ízéért szeretjük. Nils Holgersson csodálatos utazásának egyik nélkülözhetetlen szereplője ezen a napon nemcsak arra irányíthatja rá a figyelmünket, hogy liba több mint két ropogós comb és egy ízletes máj, hanem a mese és a filmfeldolgozások többi fontos üzenetére is. Selma Lagerlöf alkotásának talán legfontosabb mondanivalója a gyerekek és az állatok közötti gyönyörű kapcsolat hatásáról szól. A meseregény a 21. századnak is példát mutat a 19-20. század fordulójáról, hogyan lehetne és kellene a földrajzot tanítani.
Az alulértékelt, de alapból rendkívül vonzó tantárgynak számító földrajznak az oktatása a mai Magyarországon éppúgy válságos korszakánál jár, mint a többi természettudomány megbecsülése és tanítása, amit idén egyszer már részleteztünk honlapunkon Nagy Bence korábbi energiakövettel, jelenlegi földrajztanárral. Már maga a szaktanár is hiánycikk lett, nemhogy az élményszerű tanítás. Pedig egészen más utak is elénk tárulnak. Selma Lagerlöf 19. század végén játszódó, 20. század elején megjelent ifjúsági regénye elsősorban földrajzkönyvnek íródott, hogy aztán a gyerekeknek a tájak leírása mellett morális mondandót is adjon.
Selma Lagerlöf a gyerekként nagyanyjától hallott mesék és legendák alapján olyan történetet vetett papírra, amelyet később félszáz nyelvre lefordítottak és amelynek köszönhetően a szerző, első nőként, 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Nils Holgersson és Márton lúd párosát a svéd 20 koronás hátlapjára is megfestették, 2016-ig érvényes pénznek számított az országban.
A mese szerint a kis dél-svédországi faluban, Västra Vemmenhögben élő 14 éves, megátalkodott Nils egy manó törpévé varázsolja, de ezek után megérti az állatok nyelvét.
Márton, a szárnyra kapó házilúd hátán a vadludakkal Lappföldre utazik délről. 1898 márciusában indulnak, és november érnek haza (néhány nappal Márton nap előtt).
A manó november 8-án varázsolja vissza Nilset gyerekméretre, amit a sok jótettével érdemel ki.
Ő az, aki megmenti Ingridet, a fehér gúnárt Szmörétől, a rókától. Ő gyógyítja meg Pelyheskének, Márton szerelmének eltörött szárnyát. Ő szabadítja meg az állatkertből Gorgót, az árva sast és egy kunyhóból Batukát, az öreg hollót. Neki köszönhetik a szomszédgyerekek, hogy megtalálják apjukat.
Valamennyien a mese csodálatos figurái, akárcsak Akka, a bölcs vezérlúd.
A regényből sajátos kooprodukcióban, svéd–csehszlovák–japán együttműködéssel összehozott rajzfilmsorozat a bemutatásától, 1980-tól festői képek sokaságával ejtette ámulatba a gyerekeket és a felnőttek. 52 részét 1988-tól magyarul is láthattuk, sokunk számára idézi most is a felhőtlen gyerekkort.
Nils Holgersson természetesen játékfilmes feldolgozást is kapott, bár maga a meseszerű földrajzkönyv és a rajzfilm rendkívül magasra tette a mércét. Nils és Márton története örökérvényű maradt, nem utolsósorban a barátság és a hűség bemutatásának egyik legszebb példája.
Kiemelt kép: Sven Erixson: Nils Holgersson. Forrás: Wikipedia Commons