Klímaválság az iskolákban, avagy a földrajztanítás tragédiája és forradalma

Miközben az amazonasi erdőtüzek foglalkoztatják az elit gimnáziumok diákjait itthon, mélyszegénységben élő falvainkban – ahol örülnek, ha szeméttel fűthetnek – nehéz a megújuló energiákról beszélnie a földrajztanárnak. Nagy Bence korábbi energiakövettel az oktatás válságáról és megújításáról, klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú.

Újító szemléletű pedagógusként, volt energiakövetként már tanári pályája kezdetén egyéni tapasztalatokat gyűjtött Nagy Bence, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója arról, hogyan viszonyulnak a diákok olyan kérdésekhez, mint az éghajlatváltozás. Miután az elmúlt évek legkülönlegesebb ilyen jellegű élményeiről kérdeztük, kapásból az eszébe jutott néhány maradandó pillanat.

„Amikor 2018-ban a tanítási gyakorlatot kezdtem, és beléptem az osztályterembe, a diákok éppen a WWF legfrissebb jelentéséről vitatkoztak, amelynek témája a gerincesek populációinak gyorsuló kihalása volt

– idézi fel. – Polarizálta a kérdés a diákokat, az osztály egyik fele úgy látta, egy természetes folyamat része mindez, a másik fele elsődlegesnek tartotta az ember felelősségét. Amikor 2019 szeptemberében megtartottam az első földrajzórámat, és beszélgetni kezdtünk, szóba sem jöttek a tanulók nyári élményei. Sokkal jobban foglalkoztatta őket az amazonasi erdőtűz, ehhez kapcsolódtak a kérdéseik.”

Forrás: Pixabay/pixundfertig

Greta Thunberg hatása

A budapesti Városmajori Gimnázium biológia–földrajz szakos tanára még elkötelezett egyetemi hallgatóként vehetett részt egy egyedülálló programban, amely során a jövő generációinak energetikai témájú szemléletformálása volt a feladat, szerte az országban. Így lett az egyik energiakövetünk.

A kísérleteket középpontba állító, látványos órák mellett egyre inkább elkötelezetté vált az interaktív tanítás mellett.

Egyik tanítványában, egy tizennégy éves lányban megfogalmazódott: hogyan szüljön majd gyermeket, hogyan adjon életet valakinek, ha egyre inkább veszélybe kerülnek Földünkön az életfeltételek?

Mint Bence hozzáteszi, a fiatalok között Greta Thunberg szellemisége is mindig jelen van a háttérben, fontos számukra az ügy, amelyet képvisel, ezért sokan eljárnak klímatüntetésekre vagy részt vesznek a klímasztrájkokban.

Álom a húsz fokról, fűtőanyag a kukából

Hozzá kell tenni, az oktatás színvonala, illetve a diákok hozzáállása alapján elsősorban vezető intézményekben tanított eddig, mindez éppen ezért csak egy szeletét jelenti a magyarországi helyzetnek. Azonban egész más helyzettel és hozzáállással is szembesült, amikor egyetemistaként az ország minden részében járva ötven órát tartott ötödikestől tizenkettedikes korú tanulóknak.

„Jártam olyan faluban, ahol az vetődött fel bennem, hogyan beszélhetek itt az energiahatékonyságról, amikor arról is csak álmodnak, hogy az otthonukban télen, a legnagyobb hidegben húsz fokra fel tudják fűteni a lakást

– folytatja. – Örülnek, ha tizenöt fokban élnek, egymás kukájából szedik ki a szemetet a szomszédok, hogy fűthessenek. Rá kellett jönnöm, hogy mennyire másképpen kell minden tanulócsoporthoz hozzáállnom, legyen az Budapesten vagy akár vidéken.”

Dániában, egy fenntartható energiagazdálkodással foglalkozó nemzetközi szemináriumon. Fotó: Munkácsy Béla

Az utcára tett természettudományok

Miközben a bolygónk életét, változását bemutató földrajz az egyik legvonzóbb tantárgy lehetne, már évtizedekkel ezelőtt is minimális óraszám jutott neki itthon, amely során előszeretettel próbáltak a tinédzserek fejébe tömni hatalmas adatmennyiséget, összefüggés nélkül.

Mára csak rosszabb lett a helyzet, a reáltárgyak többsége pedig lassan kiszorul az iskolákból.

„A Nemzeti Alaptanterv, illetve a 2020-ban életbe lépett módosítása lecsökkentette a természettudományos órák számát – mondja Nagy Bence. – Ezzel párhuzamosan csökken a diákok ilyen irányú műveltsége, néhány szakból pedig rendkívüli tanárhiánnyal kell szembenézni vidéken és Budapesten is. Nagy szükség lenne fiatal, lelkes, képzett oktatókra. Ismerek olyan kémia-fizika szakos kollégát, aki három településen tanít egyszerre, és reggel 7 órától délután 4-5-ig napi hatvan-hetven kilométert vezet, mert nélküle nem lenne szaktanár, aki ellátná ezeket a feladatokat a környéken.”

A hírek kritikusai

Közben a korábbiakhoz hasonló méretű tananyagot kellene átadni lecsökkentett óraszámban, felkészíteni a középiskolásokat az érettségire, de úgy, hogy az aktuális témákat is bevonják a tanításba, ami mindezek miatt még feszesebb lett. Mint Bence mondja: az érettségi témák közé már bekerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések, de a tanárképzés során alig találni olyan tantárgyat, ami fontos aktualitásokkal foglalkozik. És közben legyen az óra érdekes, figyelemfelkeltő – de hogyan?

„Az órák első öt percében biológiából és földrajzból is aktuális kérdéseket veszem elő

– halljuk. – Arra kérem a diákokat, hogy figyeljék az ilyen jellegű híreket, és hozzák be őket az órákra szóban vagy írásban. Most éppen a koronavírushoz kötődnek ezek a hírek, amiket próbálunk például a népességföldrajzzal, globalizációval összefüggésbe hozni. A diákok így egyre inkább észreveszik a tudományt a hírekben, kritikussá is válnak azzal szemben, amit látnak és hallanak a különböző médiumokban. Más tantárgyak anyagaival együtt természeti- társadalmi összefüggésbe tudják helyezni az ismereteiket.”

A gondolkodás hiánya, a tanári hivatás válsága

Mint utaltunk rá, az összefüggések átadása, elsajátítása már a rendszerváltás előtt sem nagyon ment a hazai oktatásban, nem is nagyon erőltették. A Városmajori Gimnáziumban igyekeznek integrált tudást adni, hiszen Bence megfogalmazása szerint a tanulók ma teljesen különálló rendszerekben gondolkodnak az oktatási struktúránk miatt.

Gleccserolvadás az Alpokban. Forrás: Pixnio

„Amíg nem kell gondolkodni, addig tökéletesen működik minden, hiszen a neten minden adatot, információt meg lehet szerezni. Ha magolásra biztatjuk a diákokat, azt a fajta tudást erősítjük, amihez nem kell járatnia az agyát senkinek. Akkor kezdődnek a gondok, amikor össze kellene kötni a különböző tantárgyak ismereteit, ezért is lényeges az aktív bevonásuk az órákba. Sokkal egyszerűbb csak kiállni eléjük és negyvenöt percben elmondani a tananyagot, de nagyon megtérül, ha csapatmunkákat találunk ki nekik, vagy arra kell rájönniük, hogyan lehet egy startup vállalkozás környezettudatos. Mindezekre nagyon vevők, de a tanárok ilyen irányú képzése, valamint anyagi és erkölcsi megbecsülésük nélkül ez nagyon nehezen fog menni. Sajnos, jelenleg egyik sem adott.

Hat évnyi egyetemi tanulás után 77 ezer forintot keresek kezdőfizetésként a félállásban, a doktori ösztöndíjamnak köszönhetem, hogy meg tudok élni.”

Doktoranduszként Bence kutatómunkája pedagógiai és pszichológiai területeket érint, így többek között a klímaszorongást is. Úgy látja, utóbbi gyakran rejtett módon jelentkezik, hiszen az érzéseinkről, érzelmeinkről nem szívesen beszélünk, ugyanakkor egyik kutatásuk egy 1400 fős minta alapján azt mutatja, az éghajlatváltozással kapcsolatos félelem az emberek 40 százalékban ott van. 15 százalékuk zavarodottságról, 10 százalékuk pedig haragról beszél ezzel kapcsolatban, bár azt nem tudják megfogalmazni, konkrétan kire vagy mire haragszanak. E kutatásaihoz viszont Nagy Bence a szűkebb hazájában, Székesfehérváron is rengeteg segítéget kap, így egyre több helyen találhat értő fülekre.

Kiemelt kép: Nagy Bence Székesfehérváron egy környezettudatossággal foglalkozó interaktív tanórán. Fotó: Nagy Norbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére