2016-ban mindössze öt tagot számlált a Zöld Iroda. A hegyvidéki önkormányzati szervezeti egysége a kötelező és vállalt programok mellett jelentős szerepet vállalt abban, hogy létrejöjjön a kerületeket és a fővárosi önkormányzatokat tömörítő szakmai tanácskozást a KÖZÖLD Fórum. A zöldülő önkormányzatok következő részében Rózsa Zoltánnal az iroda vezetőjével készítettünk interjút. A sorozat korábbi részeit itt, és itt olvashatják.

Zöld szempontból van különlegessége a XII. kerületnek?

A Hegyvidéken rengeteg a zöld felület, ez nagyon szerencsés adottság. Korábban az önkormányzatnál egyetlen környezetvédelmi mérnök volt státuszban, ez méltatlan helyzet volt. Ráadásul nyertünk egy nemzetközi pályázatot, amit a városi közterületi zöldfelületek fenntartható fejlesztésére írtak ki, ebben volt az a vállalásunk, hogy létrehozunk egy Zöld Infopontot. Ez adta meg a végső lökést. A névválasztással is jelezni akartuk, hogy ez több mint egy szokásos, önkormányzati környezetvédelmi iroda. A zöld gondolkodás minden szegmensével foglalkozunk, a méhektől a hulladékon keresztül a zajszennyezésig. Négy irányvonalat határoztunk meg, az egyik a lakossági programok szervezése, mert fontosnak tartjuk a zöld szemlélet elterjesztését. A második pillér a pályázatok menedzselése, legyen az akár hazai, állami vagy nemzetközi. A harmadik láb a stratégiaalkotás, a zöld témához kapcsolódó környezetvédelmi programok elkészítése és végrehajtása, és emellett természetesen eleget teszünk a jogszabály szerint kötelező hatósági feladatainknak is, mint például a fakivágás engedélyeztetése.

Denevér-szakadék, Hegyvidék. Fotó: Wikimedia Commons

Milyen önálló szakmai programot alakított ki az iroda?

A kerületben a zöld terület fejlesztése igen sokoldalú, például a lapostetőket zöldként kell kialakítani, ez nálunk már 2009-ben előírás volt az építési szabályzatban. A közterületeken az egyik cél a biodiverzitás erősítése, így egy méhbarátkerület-program keretében olyan növények telepítését helyezzük előtérbe, amik beporzóbarátok is. Próbálunk a klímaváltozáshoz igazodni, szorosan együttműködünk a FŐKERT-tel is. Olyan évelő ágyásokat telepítünk, amelyek kevesebb öntözést igényelnek, egy idő után kevesebb gondozást igényelnek. Nehéz azt elérni, hogy minden szempontnak megfeleljen a tevékenység, sok tervezést és szakmai hozzáértést igényel. A kerület minden pontjának más a kitettsége, a benapozása, a tájolása. Létrehoztuk a zöldfelület gondoksági programot, ebben a lakosok segítségét kérjük, mert csak úgy lesz fenntartható egy település zöldfelülete, ha mindenki hozzátesz egy kicsit. A lakók örökbe fogadhatnak bizonyos közterületi zöldterületeket, mi pedig segítünk a növények kiválasztásában, beszerzésében és elültetésében, ezt követően nekik kell fenntartani. A környezet is szebb lesz, azoknak az embereknek, akik beleteszik a munkájukat, megváltozik a szemléletük.

Hogyan működnek együtt a fővárossal?

A kettős közigazgatási rendszer miatt hulladék szempontjából a legtöbb kompetencia a fővároshoz tartozik, rengeteg feladata van a Fővárosi Közterület-fenntartónak. A kerületi hatáskörbe az elhagyott illegális szemét tartozik, ugyanezt próbálja felszámolni a minisztérium is, ebben sokat tudunk együttműködni. Részben szerencsések vagyunk, mert a Hegyvidéken nincsenek akkora gócpontok, itt a kerületben sok kisebb illegálisan kirakott zöld hulladék a nagyobb probléma az utóbbi időben, illetve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendbetétele. A kanapétól az autógumiig mindent leraknak. Hiába a főváros a fenntartó, a panaszok az önkormányzathoz érkeznek, nekünk kell ezzel valamit kezdeni. Ebben az évben ez a jelenség felerősödött annak ellenére, hogy kamerákat szereltünk ki, a hegyvidéki rendészet pedig próbálja tetten érni az elkövetőket. Ezzel sok dolgunk lesz, itt eredmény csak akkor lesz, ha a főváros és a kerületek közösen találnak ki, valamilyen hosszú távú megoldást. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek felszámolása csak átmeneti, lokális megoldást hozhat. Az embereknek valahová tenniük kell a szelektív hulladékot, a háznál történő gyűjtésből kimarad az üveg, arról nem is beszélve, hogy a papír, a műanyag vagy a fém esetében is véges a kapacitás. Ha valaki vesz egy nagyobb elektronikai eszközt, annak a csomagolásával már nem tud mit kezdeni. Ez nehéz kérdés, egyelőre még tudjuk a megoldást, de valamit kezdeni kell vele.

Zöld hulladék. Fotó: Pixabay/Efraimstochter

Maradt mozgástér a járvány idején?

A lakossági szolgáltatás alapú akcióink a járvány ellenére megmaradtak, ilyen, például az ágaprítás, a vadgesztenye permetezés. A tavaszi kijárási tilalom idején felerősödött az igény ezekre. Volt, ahol át kellett állnunk az online térre, mint például a komposztprogramnál, ahol csak akkor kap a jelentkező keretet, ha előtte egy meghallgat egy előadást a helyes technikáról. Idén ezt digitálisan kellett megoldanunk, hiszen szerencsére több száz ember szeretné igénybe venni a szolgáltatást. Nőtt az igény a szervezett ismeretterjesztő sétáinkra is. A feladataink jelentős része önként vállalt. Azt lehet mondani, hogy részben túlnőttünk a kerületen, ez részben annak köszönhető, hogy létrehoztuk a politikától teljesen független KÖZÖLD Fórumot. 2017 óta rendszeresen összehívjuk az összes budapesti kerületet és a főváros képviselőit az előre meghatározott zöld témákban. Ezek a szakmai fórumok arra is jók, hogy személyesen is megismerjük egymást, és nem utolsó sorban, hogy tanuljunk a másiktól. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, elég azt adaptálni a mi településünkre. A stratégiák annyit érnek, amennyit végre tudunk belőlük hajtani.

Hegyvidéki méz

Várják a fullánkokat Hegyvidékre: így tanulható városi méhészkedés

Európa 2016-os Zöld Fővárosától, Ljubljanától tanulja a méhészkedést. A szlovén főváros még 2015-ben indította el a BeePathNet programot, az önkéntes alapon működő platform két és fél év alatt a városi méhészkedés helyi érdekeltjeinek hálózatává fejlődött. A hegyvidéki méhbarát hálózat önkéntes alapon működik, a méhészek mellett többek között oktatási és kulturális intézmények, biológusok, botanikusok, alapítványok és helyi vállalkozók csatlakoztak. Többféle tematika mentén szervezik a tevékenységeiket, az egyik legfontosabb elem a szemléletformálás és a biológiai sokféleség megőrzése. A hazai hálózatba sikeresen vontak be több méhészettel, környezetvédelemmel, környezeti neveléssel foglalkozó intézményt is. Elkészült a beporzóbarát növények listája, ismeretterjesztő táblákat helyeztek ki, méhlegelőket hoztak létre célzott magkeverékek vetésével, több kulturális intézményben is szemléletformáló előadásokat szerveztek minden korosztálynak.

Borítókép: Rózsa Zoltán