Együttműködve keres megoldásokat a brutális mennyiségű csapadékvíz kezelésére egy DK-s és egy fideszes vezetésű kerület

Hegyvidéken és síkvidéken is problémát okoz a csapadékvíz, az egyre gyakoribb nyári monszunszerű esőkkel nem boldogulnak a közművek. A megoldást jelentő alternatív technológiák tervezésére és kivitelezésére közösen pályázik az Európai Uniónál a XII. kerület és Pestszentlőrinc. A VIP zöldülő önkormányzatok sorozatának első része.

A Very Important Planet sorozatot indított zöldülő önkormányzatok címmel. Ebben olyan projekteket mutatunk be, melyekben települési vagy kerületi vezetéssel, esetleg támogatással indulnak fenntarthatósági projektek.

Nehezen birkóznak meg a fővárosi közművek a hirtelen lezúduló víztömegekkel, a főként nyár eleji kiadós esőzések, villámárvizek egyre gyakrabban okoznak fennakadást a közlekedésben. Az el nem vezetett csapadék pedig károsítja az infrastruktúrát.

Sokévi átlag egy hónap alatt

Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai alapján az utóbbi években nem esett a szokásos, 500-750 milliméteres sokévi átlagnál több csapadék, tavaly például 613 milliméter. A klímaváltozás hatása inkább a területi és időbeli eloszlásban érvényesül. 2019 első négy hónapjában alig esett, májusban viszont a sokévi átlag több mint kétszerese. Ráadásul nyáron gyakorivá váltak a több településen is károkat okozó felhőszakadások, jégesők.

A fővárost sem kímélték az égiek. A XII. kerület problémáit tetézi a földrajzi adottsága is, magasabban fekvő területekről a városközpont felé zúduló vízmennyiséggel a csatornarendszer nem mindig boldogul.

Hordalék

Az önkormányzat ezért úgy döntött, uniós pénzekből oldja meg a csapadékvíz elvezetési gondokat, pályázatához pedig csatlakozott a XVIII. kerület és a főváros is. Pestszentlőrinc részvétele azért is fontos, mert az elbírálásnál előnyt jelenthet egy síkvidéki önkormányzat partnersége.

Részletes adatfeldolgozás szakmai partnerekkel

„Olyan modellt akarunk lerakni a főváros elé, amit be tudnak majd építeni a környezetvédelmi koncepciókba és a településrendezési tervekbe” – mondta a Very Important Planetnek Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője.

A szervezet a pályázat mellé állította a Fővárosi Csatornázási Műveket, a Budapesti Műszaki Egyetemet, valamint a Klímabarát Települések Szövetségét is. Az OMSZ a projekt keretében a korábbi tízszer tíz kilométeres helyett egyszer egy kilométeres regionális éghajlatváltozási modellt fejleszt ki. A Miniszterelnökség építésügyi háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont pedig telektömbök szintjén készít sérülékenységi vizsgálatot a károkozó indikátorok, a csapadék, a viharos szelek és a nagy hőingadozások megfigyelésével.

A Hegyvidék szabályai szerint egyébként új épületet már csak akkor lehet használatba venni, ha az ingatlan méretével arányos térfogatú, úgynevezett záportárolót alakítanak ki.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a házak alá hatalmas tartályok kerülnek, annak érdekében, hogy az esővíz ne, vagy csak késleltetve kerüljön a csatornarendszerbe. A lejtésvizsgálatok és vízmennyiségi adatok feldolgozása alapján készülhetne el az a térkép, ami jelzi azokat a gócpontokat, ahová a felszín alatti ciszternákat telepítenék.

Újrahasznosítás vs. szikkasztás

A pályázaton résztvevő két kerületnek egymástól teljesen eltérő a stratégiája, a Hegyvidéknek az újrahasznosítás az elsődleges cél. Itt a karsztos talaj miatt nehezen tudnak kutakat fúrni, a zöldterületek öntözése és a portalanításra is kénytelenek drága vezetékes vizet használni. Ezért tartják jó megoldásnak a záportárolót.

Mint az önkormányzatnál megtudtuk, a XVIII. kerületben inkább a szikkasztás tűnik célravezető megoldásnak. Itt a csapadékvíz levezetését összekötnék a zöldfelületek kialakításával, ez összességében a levegőminőség javításához is vezetne, ami régi probléma a repülőtér közelsége és a forgalmas főutak miatt. Számításaik szerint Pestszentlőrincen a probléma kezelése megközelítőleg 9-10 milliárd forintba kerülne.

Az önkormányzat lakossági szinten az úgynevezett esőkertek kialakítását tervezi. A parkosított mélyedés gyűjti, egyben szűri is a záporvizet, ami a tetőkről, vagy az utakról gyűlik össze.

Kialakításához olyan talajkeveréket kell használni, ami rövid idő alatt képes elszikkasztani a csapadékvizet, beültetésre pedig olyan növények javasoltak, amelyek gyökerei jól bírják a változó magasságú vízállást. Intézményi megoldások közül az extenzív zöldtetők támogatását, a szürkevíz rendszerek kialakítását és az újrahasznosított kőzetgyapot alkalmazását nevezik meg klímavédelmi stratégia elemeiként. A közös pályázat beadási határideje október eleje, a projekt jövőjéről beszámolunk a Very Important Planeten.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére