A kutyapárt nem viccel az összeomlásra ítélt műemlékekkel

Arday Attila

Updated on:

Pusztuló hegyvidéki műemlékeinkért a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke komolyra fordítja a szót. Az önkormányzati képviselőként is dolgozó Kovács Gergely a pozitív példákat is megemlítve az ingatlanbiznisz rejtelmeibe, be nem tartott, kijátszott törvényekbe avat be minket.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke évek óta Csillebércen él, és a XII. kerületi önkormányzat honlapjára írt életrajza szerint „szeretné megcsináltatni a háza előtt az utat, ezért lett önkormányzati képviselő a kerületben.”

Ehhez képest az ígéretét megszegve valami egész mást csinál.

Szélmalomharcot folytat a – Normafa pusztulását is végignéző – Hegyvidéknek is nevezett kerület védett épületeinek megmentéséért. Elég könnyű leleplezni, hiszen részleteket feltáró publikációk és fotók egész sorát teszi közzé a párt honlapján, illetve a kerületi szervezetének Facebook-oldalán.

A Karczag Villa (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

Miután többek között a 175 éves, összeomlóban lévő Karczag Villa, illetve a Hegyvidék két legrégibb, XVIII. századi házának sorsával szomorította el vidám társadalmunk régimódi, igazság iránt érdeklődő részét, augusztus végén bejegyzésben egy térképet is teljesen beszürkített a kerület védett épületeinek hosszú sorával. A lakosság segítségével állapotuk alapján kezdte osztályozni őket egytől ötig.

Pusztulásra ítélve?

„Annyira nem szörnyű a helyzet, mint amilyennek látszik – árnyalja először is a képet honlapunknak Kovács Gergely. – Van sok olyan védett épület, amelyet szépen felújítottak. A gazdagok egy része szereti is a régi épületeket és korhűen rendbe hozza. Az esetek háromnegyedében nincs baj. Többek között a zugligeti Horthy Villa is jó állapotba került, iskola működik benne. A Csillagvölgy felső részén szépen rendbe hozták a svájci stílusú házakat, az Alkony úton és a Szarvas Gábor úton is találunk pozitív példát.”

Nagyjából minden tizedik-huszadik épület viszont összedől vagy leég a becslése szerint.

Úgy látja, az önkormányzatnak tulajdonosként sokszor valóban nincs pénze a korhű rekonstruálásra, egy szállóépület vagy fürdő felújítása pedig különösen nagy összeg. De ha eladja a védett épületet, az adásvételi szerződésbe beleírhatja, hogy az új tulajdonosnak öt éven belül el kell végeznie a felújítást, ami már nem lenne rossz üzlet az eladónak.

A Zillich-Zerkowitz major 1760-as években épült barokk épületének részlete a Janka út 4/b alatt (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

A biznisz és a törvények

„Ugyanakkor egy ilyen épület rendbehozatala szigorú szabályok közepette nem biznisz egy ingatlanbefektetőnek – folytatja. – Lakóparkot építeni ellenben jó üzlet. Ha pedig összedől egy régi ház, nincs már vele semmi kötelezettsége, és lehet a helyén lakópark. A XII. kerületben több példa van azért arra is, hogy sok ezer négyzetméteren csak egyetlen épület található, amit már szintén megéri restaurálni, hiszen mellette elférnek társasházak.”

Nagyon szomorú viszont a meglátása szerint, hogy a törvényeket annak ellenére sem tartják be sok helyen, hogy nem kell nagy csodát tenni.

Állagmegóvásra kötelezik csak a tulajdonost a műemlékeknél: arra, hogy ne dőljön össze a ház, hogy ne ázzon be, legyen ablaka, és hogy bárki ne használhassa, vagyis ne költözhessenek be hajléktalanok.

A Gaál József utca 23/a, ahol 1929-ben Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter alatt megnyílt Magyarország első Waldorf-iskolája (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

„Fel lehet szólítani a tulajdonost a törvény betartására, de ilyenkor gyakran az önkormányzat önmagának írhat levelet. Más esetben azt is megteheti az önkormányzat vagy az állam, hogy elvégzi a felújítást, majd ezt ráterheli a tulajdonosra. Behajtható összegről van szó, vagyis az egész egy fillérjébe sem kerülne a felújítást végzőknek” – mondja Kovács Gergely, aki szerint az eladásra kijelölt régi épületek egy részénél valóban meghirdetik a házat, más esetekben azonban sejthető, hogy megvan előre a vevő. Mint elmondta, olyan menüpontban hirdetik meg licitre az önkormányzat honlapján, amit nem mindenki képes megtalálni. És csak két hétig lehet licitálni, ami véleménye szerint a leendő vevőknek nem elég arra, hogy eldöntsék, meg akarják-e vásárolni.

Így aztán egy induló van a versenyben, ő nyer, és kikiáltási áron vásárolhat.

„Miközben a bérlők a legtöbb esetben szeretnék megvenni az ingatlant, az önkormányzat nem szívesen adja el az olyan lakásokat, amelyek szép régi épületben vannak. Inkább arra törekszik, hogy egyben tudja értékesíteni az egész ingatlant a befektetőknek, gyakran viszonylag alacsony áron – mondja a pártelnök-képviselő –. Kötelezik ugyan a vevőt, hogy újítsa fel a védett épületet, de alig látni olyant, hogy ez meg is történik. Ellenben több olyan eset is volt, hogy leégett a ház, bizonyítani pedig nem lehet a szándékosságot. Nem egy példát tudunk arra is, hogy évek óta ígéri a tulajdonos a felújítást, mégsem történik semmi, ugyanazt mondja ma, mint régen.”

A Szép Svájci nőnek címzett nyaraló a Béla király út 40. sz. alatt, amelyet Steindl Ferenc, a XIX. század magyar bútorművészetének kiemelkedő alakja építtetett (forrás: Magyar Kétfarkú Kutyapárt)

Az összedőlésre várva

Sokszor nem védetté, hanem elővédetté nyilvánítanak egy épületet Kovács Gergely elmondása alapján. Ez azt jelenti, hogy tilos lebontani, ellenben nyugodtan meg lehet várni, hogy összedőljön. Jelenleg a kerületben 60 ház vagy egyéb tárgy – kerítés, festmény, kert – tartozik a műemlékek közé, 50 kapott fővárosi védettséget, 290 helyi védettséget és 350 elővédettséget. Vannak olyan épületek is, amelyeket – mint mondja – elfelejtenek. Szépek, de nem híres az építészük, nem volt híres lakójuk. Ezek is ingatlanbefektetők karmai közé juthatnak. Mindez talán azért gyakoribb, mint máshol, mert ebben a kerületben rendkívül értékesek a telkek. Az esetek egy részében a vásárlónak arra nincs pénze, hogy lakóparkot is építsen rájuk, de jó pénzért tovább tudja adni őket.

„A lakók többsége azt szeretné, hogy ne épüljön be jobban a kerület, megmaradjanak az erdős részek

– teszi hozzá. – Rengeteg ilyent találunk erre, de sok esetben nem számítanak hivatalosan erdőnek, mert mondjuk százötven éve még szántónak jegyezték be a területet. Egy tollvonással át lehetne minősíteni őket. A legnagyobb probléma azokkal a helyekkel van, amiket senki sem lát egy erdő közepén vagy egy zsákutca végén, így nem is tudnak róluk az emberek. Főleg Zugligetben, a Janka, a Szilassy, a Béla Király út felé gyakoriak az ilyen épületek, de akadnak a Kissvábhegyen, az Istenhegyen és a Mártonhegyen is.

A Szépkilátás út 2. (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

Kovács Gergely a védett és mégis pusztulásra ítélt épületekért a hatóságoknál is ki akar állni.

„Minek vannak szabályok, törvények, ha senki sem tartja be őket?

– teszi fel a költői kérdést. – Műemlékek esetén a kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához lehet fordulni hatóságként, helyi védettség esetén az Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályhoz. A politikától viszonylag független szervezetek, kíváncsi vagyok, sikerül-e őket elérni. Ugyanakkor a hatóságok dolga is lenne felkutatni mindazt, amit hivatott megvédeni.”

Szerettük volna a témában megszólaltatni a Hegyvidéki Önkormányzatot is, de megkeresésünkre, kérdéseinkre egyeőre nem érkezett reakció.

Kiemelt kép: a 175 éves, összeomlóban lévő Karczag Villa (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

Szólj hozzá!