Míg az Alföld a szélmalmok birodalma volt valaha, a Kőszegi-hegység, a Dunántúli- és az Északi-Középhegység elsősorban a vízimalmok otthona. Az Írott-kőről kelet felé haladva azt mutatjuk be, a Kéktúra mentén hol lelhetünk rá egy-egy megmaradt ősi malomra.
Az Országos Kéktúra nyugati végpontjánál, az Írott-kő lábainál áll két önmagában is szeretni való település, Velem és Bozsok. Mindkettő könnyen megközelíthető jelzett turistaúton a kékről, és mindkettő büszkélkedhet egy gyönyörű vízimalommal.
Velem: nehéz idők tanúja
Velemen láthatjuk az üzemképes Schulter-malmot, ami a XVI. századból származik és utolsó molnárjairól kapta a nevét. A helyiek Réti-malomként is emlegetik, a Szerdahelyi patakból meríti az energiáját, és túlélt már néhány nehéz időszakot. 1913-ban lebontották, egy évvel később mégiscsak felépítették megint, sőt hamarosan ráhúztak még egy emeletet. A hatvanas évek óta műemlék, ehhez képest nemrég meg kellett kongatni érte a vészharangot, mert ellepte a gaz.
Bozsok: borral és pogácsával
Két kilométerrel arrébb, északkeletre lelünk rá Bozsok kincsére, amely Malomporta néven vár. Úgy kicsinosították, hogy szálláshelynek is vonzó legyen, az apartmanjait a molnármesterséghez kötődő nevekkel látták el. A hagyományos szerkezetét viszont megőrizték.
Valaha a Sibrik-uradalom része volt, éppúgy, mint Bozsok kastélya. A vízimalom az I. világháború után a Steindl családé lett, a legkorszerűbb felújításokat végezték el rajta. Az őrlés mellett a közösségi élet színtereként is számon tartották: amíg a parasztok a lisztjükre vártak, bor és pogácsa társaságában anekdotáztak a molnárral.
Zalaszántó: lendkerekes kézifúrógéppel
Az Országos Kéktúrán kelet felé haladva, a Balaton vonzáskörzetében – három hegyvidék, a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék és a Déli-Bakony találkozásánál – érünk Zalaszántóra, a Kotsy-vízimalomhoz. 2020 a felújítás éve lett itt, de érdemes megjegyeznünk ezt a helyet, ráadásul le sem kell térni a kék jelzésről. Múlt századbeli tulajdonosáról, Kotsy Nándorról kapta a nevét a korábbi Major János-féle malom. Kereke közel négy méter átmérőjű, működés közben, vízmeghajtással is örömmel bemutatják a malomépületben látható egyéb különleges berendezésekkel – többek között a lendkerekes kézifúrógéppel – együtt.
Tapolca: már a rómaiak is
Ugyanígy egy métert sem kell letérnünk az országos kékről, hogy Tapolcára érjünk. A város szívét, egyben legszebb helyét jelenti a Malom-tó és a vízimalom. Hétezer éve élnek itt emberek, a Tapolca-patak vizét a rómaiak is felduzzasztottak már, az Árpád-korban pedig megépítették a mai malom elődjét, hogy aztán az 1200-as, 1300-as években a most is látható falakat – legalábbis az alapjukat – emeljék.
Jásd: többszáz éves vízkerék
Igazi malomparádét hoz a kéktúra bakonyi szakaszának keleti része. Nyugat felől érkezve a híres Római fürdő után, a Gaja-patak mentén először is a Tési Vadalmás malomhoz érünk. Ez csak a bemelegítés, de a malomkereket még meg lehet találni.
Jásdra érve egész más állapotokat találunk.
A hely nevezetessége a múzeummá alakított, XIX. századi Poós Vízimalom, amelyben az eredeti vízikerék hajtja gépeket, már amikor éppen nyitva tart. Az ötvenes évekig dolgozott teljes állásban, azóta inkább csak a látogatók kedvéért.
Tés: a két szeles kakukktojás
A környék legnagyobb látványosságai két kilométerrel arrébb találhatók. Tés azért is különleges hely a magyarországi hegyvidékeken, mert szélmalmokkal dicsekedhet, kettővel is. Heltnek és Ozinak hívják őket, országos kedvenceknek számítanak a szakmában. Míg a malomtörzsük kőből készült, a tetőzetük képes forogni, ami a holland típusú szélmalmokra jellemző. A vitorlákat ugyanis így mindig szélirányba lehet állítani.
Az idősebb Helt 1840-ből való, működőképes ma is a belső szerkezete. Helt József bognármester nevét örökölte, míg a kétszáz méterre lévő ifjú szomszédja Ozi János asztalosé volt, 1924-ből származik és valamivel kisebb lett.
Börzsöny: ritka, mint a vízimalom
Az Észak-Középhegységben nehezebb a dolgunk, amikor malmok után kutatunk, de annál hálásabb feladat megtalálni egy-egyet. A Börzsönyben a kékről több helyen is letérhetünk nyugat felé, hogy gyalogszerrel vagy Nagyirtáspusztán vagy Kisirtáspusztán át kisvonattal eljussunk a hegység legszebb falujába, Nagybörzsönybe.
A Börzsöny-patak vizét használja a település központjához, a kisvonat végállomásához közel található Antal-féle vízimalom, amelyet 1851-ben építettek. A patak vizét a néhány száz méterrel feljebb lévő duzzasztásból egy csatornán vezették ide. A molnár és a családja is itt élt valaha, a malom pedig az aratás és cséplés utáni időszakban, nyáron és kora ősszel nonstop üzemelt, honlapja szerint napi 12-16 mázsa búzát őrölve. Ma kiállításként és vendégházként működik az épületegyüttes, saját malomkőgyűjteményét is meg lehet nézni az udvaron.
Kiemelt kép: Pixabay/corgaasbeek