Egy évszázada még több mint 800 szélmalom őrölt az Alföldön, ma annak örülünk, ha a húsz megmaradtból évente egyet megmentenek az összeomlástól. Letűnt korok tanúi ők, egyben a jövő hírnökei.

Míg az 1800-as években még – nem elütés – 13 ezer malom állt hazánkban, ma hetvenet is alig tudunk összeszámolni szél- és vízimalmokból. Ennek csak részben oka, hogy a történelmi és a trianoni Magyarország nem egészen jelenti ugyanazt, és megannyi malmunk határon túli lett száz évvel ezelőtt.

Ősi tudás újragondolva

Mintha 20. század második felében megfeledkeztünk volna őseink tudásáról a víz és a szél erejének felhasználásáról, hogy aztán a 21. század embere újra felfedezze.

Megújuló energiaforrásokat kutatunk és aknázunk ki, miközben a régi idők még megmaradt malmaira rácsodálkozunk.

A témában írt első cikkünkben hazai szélmalmokat mutatunk be. Közülük az elmúlt években néhányat felújítottak egy rekonstrukciós program keretében, ami nagyban hozzájárult a népszerűségükhöz. A számok megdöbbentőek: míg jelenleg mintegy 25 jobb és rosszabb állapotban lévő szélmalomról tudunk Magyarországon, addig száz éve csak az Alföldön több mint 800 dolgozott.

Felsőszentiván új csodája

Bajától keletre, Felsőszentivánon múlt héten ismét szolgálatba állt egyikük, miután a kétszáz évvel ezelőtti és a mai technikát ötvözték. Már óránként 15 kilométeres szélnél is hat kilowatt energiát termel, ez azt jelenti, hogy a két nyolcvan centis malomkerék óránként 200 kilogramm gabonát meg tud őrölni. Augusztus derekán úgy beindult, hogy sajtónyilvános eseményen őrölte meg az idei búzát. Teljes erőbedobással dolgozik, igazi turistalátványosságnak szánják, kiállításokkal, bemutatókkal.

Bagimajor: mentőakció az utolsó pillanatban

A Szolnoktól délkeletre eső Bagimajor 19. századi szélmalmát 2019-ben kezdték összekalapálni, szinte az utolsó pillanatban. Egy évvel korábban életveszélyessé nyilvánították az egyik tartógerenda kettétörése miatt.

Folyamatosan romlott az állaga, közel járt ahhoz, hogy az összedőlt malmaink hosszú sorát gyarapítsa.

A belsejét, a lépcsőit, a fogaskerekeit is kicsinosították, idén pedig jöhetett a legbonyolultabb művelet, a lapátok felhelyezése. Ehhez klasszikus szögek helyett kizárólag faszegeket használtak. Május elején már gyönyörűen festett a Tiszántúli tájon, Kengyel falu büszkeségeként:

A holland minta

Maradjunk továbbra is a közelben, mégpedig Kunhegyesen, ahol a Komlósi-féle szélmalom 2018 óta látogatható újra. Tökéletes állapotba hozták az ötszintes népi műemléket, amelyet szintén az 1800-as évek derekán emeltek. Három malomkő őrölt a vályogszerkezetű malomban, amelynek tetőzetét és vitorláit a széliránynak megfelelően lehetett forgatni, holland mintára, a többi alföldi testvéréhez hasonlóan.

https://www.youtube.com/watch?v=AECf3s8j4KY

A családi malom utolsó molnára

Hódmezővásárhely környékén a 19. század második felében negyvenhét szélmalom őrült gabonát. Az 1856-ban épített Papi-féle épület a tulajdonos családról kapta a nevét. Már 1962-ben népi műemléknek nyilvánították. Utolsó molnára, Papi Imre még az ötvenes években is megélt abból, amit itt keresett.

Dorozsma és Dankó Pista dala

Szeged környéke dicsekedhetett a 19. század végén a legtöbb szélmalommal, összesen 91 épület használta ki így errefelé a légmozgásból származó energiát. Kiskundorozsmán nyolcat is össze lehetett számolni az 1800-as években, aztán az 1879-es hírhedt szegedi árvíz öttel végzett. 1961-ben a Faragó-féle malom magára maradt, miután utolsó társát lebontották. 1970-ben egyszer már összedőlt, három év alatt visszaépítették.

Négy éve letört az egyik vitorlája, 2019-ben aztán ismét rendbe hozták.

Dankó Pistának köszönhetően dalba is foglalták, hiszen „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom”:

https://www.youtube.com/watch?v=lZBTkTuWhgA

Akinek más a zenei ízlése és a képi igénye, itt egy másik verzió a dorozsmai szélmalomról:

Kiemelt kép: Felsőszentiván új csodája (MTI/Sóki Tamás)