A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése.
„Olyan zöld átállást kell megvalósítani Magyarországon, amely igazságos, szociálisan méltányos, segít a társadalmi különbségek csökkentésében” – mondta dr. Jávor Benedek február 20-án a Budai Zöldben rendezett eseményen.
A magyar kormány olyan modellváltásba kezdett, amely rövid távon a megoldás illúzióját nyújthatja ugyan, hosszú távon azonban felemésztheti a jövőnket.
A pótlólagos gödi vízigény a tavaly elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat szerint 7500 m3/nap, az új vízvezeték kapacitása viszont ennek a bő háromszorosa.
A hazai napenergia-fejlesztések eddigi legjobb éve is csak a középmezőnyhöz volt elég, és az Orbán-kabinet most a gáz helyett a fékre lép.
Egyre több konkrét eset támasztja alá azt, hogy nem is az előállítás a legsúlyosabb tehertétel a környezet számára, hanem a gyártás során, illetve a használat után képződő akkumulátorhulladék feldolgozása.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a felújított laptopok piaca. Egy ilyen készülék könnyen beilleszthető, innovatív megoldást jelent, amely támogatja a fenntartható jövőért vívott harcot. Ráadásul töredék áron tudunk magas minőségű, strapabíró laptopot vagy PC-t vásárolni.
Az Orbán-kormány előbb meghirdette a környezetkímélő sűrített földgáz erőteljes szerepvállalását a közlekedés-szállítás területén, majd durván megemelte az árakat, az alternatív üzemanyagot használó fuvarozókat pedig magukra hagyta.
Miért gondolja sokunk annyira magától értetődőnek, hogy túléli az emberiség a klímaválságot? S mi köze van ehhez az induktív pulykának és a ChatGPT-nek? Kiderül Domschitz Mátyás írásából.