A Székelyföld hegyvidéki részeire és a Keleti-Kárpátok más térségeire narancssárga riasztást adtak ki: itt óránként 90-100 kilométeres sebességű széllökések várhatók.

A biomassza felhasználásának növelése lett az egyik válaszreakció az energiaválságra, holott annak döntő részét biztosító erdeink védelme nem csak természetvédelmi, hanem klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú: a hazai erdők éves szinten az ország kibocsátásának közel egytizedét képesek elnyelni.

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

A gáz helyett a kormány által szorgalmazott szén- és fatüzelés elterjedése tovább rontja a levegőminőséget, miközben a hatékonysága is alacsony.

Bár a klímaváltozás érezteti a hatását a hazai gyümölcstermesztésben is, egyelőre ne számítsunk magyar olívára, pisztáciára vagy narancsra. A kajszibarackról viszont egyre több területen kell lemondani, és az almát is évek óta sújták a fagyok.

„Akkor még vízbőség volt, ma aszályok sújtják. Közös felelősségünk ráirányítani a generációk figyelmét, hogy bizony másképp is lehet egy tájat kezelni és megvédeni. Ez egy óriás kihívás a társadalmunk számára, de a túrák során nem ismerünk lehetetlent.”

Pénteken a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője határozatban tiltotta meg a tarvágást, a természetőrök ki is mentek a helyszínre.

Az északkeleti határnál fekvő Csarodán csupán 2,5 millimétert mértek egész hónapban.

A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszülei.

Az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál.