Ugyan a COVID-19 továbbra is az életünk része, de muszáj már most elgondolkoznunk: mit üzen számunkra az elmúlt 1,5 év, és van-e „zöld” jövőnk? Ha igen, milyen lesz az? – teszi fel a kérdést a Humusz Szövetség.
Magyarország a hulladékgyűjtésben sehol sem jár az EU célkitűzéseihez képest. Hiányzik az egységes rendszer, máshogyan gyűjtenek vidéken és Budapesten, a legrosszabb megoldásnak számító hulladéklerakás terjedt el a leginkább. Az általunk fizetett díjak pedig nem fedezik a hulladékgyűjtésnél a közszolgáltatást, ami így óriási deficitet termel.
A hulladék42 százalékát nem is lehetett visszavezetni a forrásához, mivel már olyan apróra töredezett.
2019 óta legalább 42 műanyagfeldolgozó nyílt meg, épült vagy vár az engedélyezésre Amerikában. További 55 millió tonna üvegházhatású gázt fognak kibocsátani 2025-re. A globális műanyagtermelés 2050-re megháromszorozódik.
A magyar fogyasztók energiatakarékossági szokásait vizsgáló kutatás rámutatott arra is, hogy az idősebb korosztály figyel leginkább az energiatakarékosságra.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások miatt.
A gyakorlat résztvevői gyakorolják a homokzsákolást, a szivattyúzást, veszélyes fákat vágnak ki, roncsot emelnek majd ki a Dombay-tóból, és vízbe esett embert mentenek.
Párbeszéd üdvözöli, hogy Márki-Zay Péter kiállt az önálló, klímaügyet is magában foglaló zöldminisztérium mellett; egyértelművé tette, hogy felmondaná Paks2 szerződését; átfogó, megújulós beruházásokat is integráló épületenergetikai felújítási programot javasolt.
Megszüntetnék a rezsicsökkentést, nem tiltanák ki a szennyező autókat a városokból, és mindenképpen környezetvédelmi tárcával nyitnának. Az előválasztás két talpon maradt miniszterelnök-jelöltjét kérdezte a Greenpeace a legfontosabb zöld témákról. Cikkünkből kiderül, hogy Márki-Zay Péter vagy Dobrev Klára vásárolt nemrég szódagépet palackozott víz helyett.
A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden uniós országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó CO2 kibocsátás.
