A globális hidrogéntermelés 2022-ben már elérte azt a szintet, aminek az energiatartalma lényegében megegyezik az Európai Unió egy évnyi villamosenergia-fogyasztásával.
A nyáron, főként a városokban kialakuló hőszigethatás csökkentése a hőségnapok számának növekedésével már most is probléma, de a következő években ez csak súlyosbodni fog, ami mérhető gazdasági és egészségügyi hatásokkal (pl. többlethalálozás) jár.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák).
Az országban több helyen is működő biomassza-erőművek rendkívül faanyag- és pénzpazarló módon üzemelnek.
Magyarország minden egyes euróval, amit a zöld átállásba fektetne, majdnem 3 eurónyi haszonhoz jutna.
Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése.
Mára a termőföld a legveszélyeztetettebb természeti erőforrássá vált.
Húsvéthétfő néphagyománya a Kárpát-medencében főképp a locsolkodásról szól. De hogy a szokás honnan származik, mi volt eredetileg a célja, vagy mikor lett az itatóvályúból kölnisüveg, most az is kiderül.
Hamarosan arról kell dönteni, hogy ugyanolyan szigorú, szinte a termesztési tilalommal felérő szabályok vonatkozzanak-e az NGT révén létrehozott növényekre, mint amelyek a GMO-kra (genetitikailag módosított szervezetek) vonatkozóan jelenleg is érvényben vannak.
Többféle, megvalósítható és hatékony lehetőség van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak.
