Minden héten egy bankkártyányi mikroműanyagot fogyasztunk — derül ki egy korábbi, WWF-s tanulmányából. Ez évente negyed kilogrammnyi mennyiséget jelent. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy ez pontosan hogyan is történik, és hogy a mikroműanyag-szennyezés milyen hatással van a környezetre, az állatokra, és nem utolsó sorban az egészségünkre.
A vadon élő állatok populációja az ember terjeszkedésével az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, a klímaváltozás miatt pedig egymillió fajt fenyeget a néhány évtizeden belüli kihalás veszélye — beleértve az embert is.
A valaha mért második legnagyobb mennyiségű jégtábla olvadt el tavaly nyáron az Északi-sarkon — egyedül 2012-ben mértek a mostaninál valamivel kevesebb jeget a műholdak.
A Föld felszínének legalább 21 százalékt őslakosok és helyi közösségek védelmezik, sokszor elkeseredett harcot folytatva olajtársaságokkal, multinacionális cégekkel. Az ENSZ októberi, biodiverzitásról szóló konferenciája kulcsfontosságú lehet a hanyatlás megállításában. A Biológiai Sokféleség Egyezménye alapvetően határozhatja meg bolygónk jövőjét.
A NASA által tervezett műszer a jövőben segíthet majd kiszúrni a legnagyobb klímaszennyezőket.
A zero waste életmód legtöbbünk számára nem kivitelezhető. Az otthoni hulladék csökkentésére ettől függetlenül rengeteg olyan módszer létezik, ami kis odafigyeléssel egy átlagos háztartásban is megoldható.
Szerzőnk, Domján Flóra egy hónapon át próbálta meg száműzni a műanyagot a bevásárlókosarából.
A fenntartható életmódot húsvétkor sem kell félretenned: ezzel az öt tippel segítünk az ünneplést zöldebbé tenni.
Az elmúlt évtizedekben a vízhozam világszerte jelentős változáson ment keresztül: a mediterrán térség például szárazabb lett, Skandináviában pedig nőtt a folyók vízmennyisége.
Egyre súlyosabb problémát jelent a növekvő antibiotikum-rezisztencia világszerte. A WHO szerint ez egészségügyi vészhelyzetet jelent.
