Pogátsa Zoltán: a környezetkárosító közpénzköltés ellen kellene tennie
az EU-nak

Alapvetően meghatározhatják a tagállamok további pénzügyi mozgásterét az Európai Unió új szabályai, amelynek fő elveit március 14-én fogadta el a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN). Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja szerint az új szabályozásnak meg kell követelnie az éghajlatvédelmi szempontok érvényesítését, és szigorú korrupcióellenes feltételeket kell szabnia.

Az uniós pénzügyminiszterek rugalmasabbá és egyúttal átláthatóbbá tervezik tenni azt a folyamatot, melynek során a tagállamoknak el kell érniük, hogy az államadósságuk ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 60 százalékát, az éves költségvetési hiányuk pedig a 3 százalékát.

Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja szerint azonban az államadósság GDP-hez viszonyított aránya önmagában nem sokat mond. „Japánban ez a mérték 260 százalék, gazdasága mégis virul, Argentína viszont a 60 százalékos arány mellett is gazdasági válságba került. Amennyiben az egyéb körülmények megfelelőek, magasabb államadósság mellett is lehet támogatni az éghajlatvédelmi beruházásokat, vagy javítani a szociális rendszeren. Ugyanakkor az EU-nak szigorú szabályokat kellene előírnia, hogy a hiány csökkentését ne akadályozza egyes kormányok nemzetgazdaságot és a környezetet károsító közpénzkezelési gyakorlata.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a pénzügyi reform eredményeként a tagállamoknak ösztönzést kell kapniuk a környezetileg káros támogatások felszámolására. „Hazánkban sürgősen meg kellene szüntetni például az újabb stadionok, luxusszállodák, autópályák vagy akkumulátorgyárak építésének közpénzből történő támogatását, és fokozottan meg kellene adóztatni a súlyosan környezetszennyező tevékenységeket. Az így keletkező többletbevételt rászorulók kompenzációjára, valamint környezetvédelmi célokra kell fordítani. Ezek közül is kiemelt fontosságú az épületek korszerűsítése, hiszen ezáltal nagymértékben enyhíthetők a klímaválság és az energiaválság következményei.”

A brüsszeli székhelyű Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), amelynek 170 civil szervezet között a Levegő Munkacsoport is a tagja, állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy a pénzügyminiszterek javaslata a GDP feltételek nélküli növekedését ösztönözné az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentése érdekében. Ezzel pedig olyan gazdasági modellt támogatnának, amely nincs összhangban az EU éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásaival. Pedig éppen a klímaválság az, ami óriási kockázatot jelent az államháztartásra, hiszen szétzilálhatja a gazdasági életet.

A témáról nemrég közös szemináriumot rendezett a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a Youtube-on megtekinthető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére