A Budapest Fejlesztési Központ által elindított zöld projekteket Lázár János építési és közlekedési miniszter lefejezte – írta közösségi oldalán már január végén Budapest főtájépítésze. Posztja azonban mindeddig méltatlanul kevés figyelmet kapott, jóllehet a lehúzott zöld projektek sok százezer zöldfelülethiányos környezetben élő lakosának jelentettek volna életminőségbeli változást.
A 2020-ban elfogadott Radó Dezső Terv (Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve) számos olyan fejlesztési akcióterületet, rehabilitációs lépést, fenntartási és szervezetfejlesztési, jogi és eljárásrendi reformot alapozott meg, amiben ütemesen haladunk előre – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a január végi Facebook-posztjában.
A legnagyobb cél elérésében viszont vesztésre áll a programért felelős fővárosi főosztály: 2020-ban azt a vállalást tették, hogy a fővárosi közparkokat (azaz a zöldterületeket) 6 m2/fő értékről 7 m2/fő értékre fogják növelni. Ez 226 hektárt jelent, és a főtájépítész szemléletes példája szerint ez annyi, mintha három városligetnyi közparkkal emelnék a zöldterületi ellátottságot Budapesten.
Ezek Budapest sok százezer zöldfelülethiányos környezetben élő lakosának jelentettek volna életminőségbeli változást, s a főváros mindegyikben partnere volt a Budapesti Fejlesztési Központnak – írta Bardóczi.
A kormány és a főváros közös fejlesztési fórumait megjáró Radó Terv ugyanis épített arra, hogy a zöldfejlesztésekbe a főváros mellett a kerületek és az állam is beszáll, a vállalás így hozta ki ezeket a számokat. A kerületek és a főváros a vállalásaik teljesítésében haladnak, de az állam feltette a kezét.
A legnagyobb zöldfelület-növelő állami vállalások
❌🌳 a Csepeli Közpark,
❌🌳 a Déli körvasút kompenzációs lépéseként a Kelenföldi Duna parti sétány,
❌🌳 a Fővárosi városkörnyéki faállomány program,
❌🌳 a mindössze 300 közterületi fával rendelkező VI. kerület számára életminőségi ugrást jelentő Podmaniczky út menti, Nyugati pu. mögötti új közpark,
❌🌳 a Józsefvárosi pályaudvar városrehabilitiációjában a VIII kerületnek új zöldfelületeket adó tervek,
❌🌳a XIII és a XIV kerület összekapcsolását szolgáló Rákosrendező részben közparki, részben alközponti programja lett volna.
A legnagyobb parkrehabilitációs állami programok is kihúzásra kerültek.
Ezek között
❌ a “SOHA!” “NEM!” felirattal ellátott, a XII. kerület, a Főváros és a BFK által is elfogadott Városmajori rehabilitáció, ami a teniszpályák, romok felszámolásával területet adott volna vissza Buda legrébbi közparkjának;
❌ a közösen elhatározott Gellért-hegyi közpark rehabilitációs tervpályázat;
❌ és a Népliget és a Közlekedési Múzeum között elhatározott új sétány is.
„Szomorú és csalódott vagyok, hogy az élhetőség ennyire nem érdekli az állami oldalt a Nemzet Fővárosában” – írta Bardóczi Sándor.