Ígérni könnyű és semmibe sem kerül. Tudták ezt a katariak is, amikor azt ígérték, hogy a 2022-es lesz az első szén-dioxid-semleges foci vébé.
Nem ez volt az egyetlen pont, amit fenntartásokkal fogadhatott a nemzetközi közvélemény. Az országban ugyanis üldözik a szexuális másságot, a vendégmunkások pedig jogfosztottan, rendkívül rossz körülmények között dolgoznak. Az építkezéseken, a világbajnokság előkészületeikor a katariak szerint 400-500 vendégmunkás halhatott meg a CNN szerint.
A szén-dioxid-semlegességre vonatkozó vállalás gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Vegyük csak, például, a sivatagi körülmények között aligha létező dús, szívós, harsányan zöld gyepet. A kertészek és a karbantartók 144 pályát gondoznak, ebből 136 edzőpálya, 8 pedig stadionban van. A légkondicionálókkal közvetlenül a gyepre fújják a hűtött levegőt – írta a Reuters. A gyep fenntartásához Katar évente 140 tonna fűmagot importál, a szállítmányt légkondicionált repülők szállítják az USA-ból.
A pályákat sótalanított vízzel öntözik. Télen egy stadionhoz napi 10 ezer, nyáron 50 ezer liter vízre van szükségük. A tengervíz sótalanítása engergiaigényes eljárás, amihez a katari földgázkészletet égetik el. És ez a folyamat nem november 18-ika óta tart: Katar a felkészülése már 14 évvel ezelőtt elkezdődött. (A Dohától északra lévő farmon a tartalék gyepet gondozzák: vészhelyzet esetén néhány óra alatt a helyszínre szállíthatják a gyeptéglákat.)
3,6 millió tonna szén-dioxid
A FIFA tavaly júniusi jelentése szerint a vébén 3,6 millió tonna szén-dioxid keletkezik, ami több, mint egyes országok éves kibocsátása, és nagyjából a Kongói Demokratikus Köztársaság adatainak felel meg – írta a DW. Ez a mennyiség 1,5 millió tonnával meghaladja a 2018-as, oroszországi tornán termeltet.
A jelentés szerint ilyen kis országban még soha nem rendeztek világbajnokságot, és a dokumentum ennek előnyeit hangsúlyozta. Minden stadion a főváros, Doha belvárosától mért 50 kilométeres körzetben található, és ezzel minimálisra csökken a mérkőzések közötti utazások ideje. A 8 stadion közül 7 újépítésű, a Kalifa Internationalt pedig felújították. A stadionok elvileg újrahasznosított anyagokból épültek, bár az erről szóló tanúsítványt egy katari állami intézmény állította ki. A 974-es stadion építéséhez konténereket használtak, a tervek szerint a torna után elbontják, és – igény szerint – egy másik helyszínen ismét összeállítható.
A 974-es stadion kivételével mindegyik újszerű hűtést használ. Nem a külső, forró levegőt szívja be – írta a Wired, hanem a stadion belsejében egy hideg réteget képez, és azt szűri és keringeti. Az energiát egy sivatagi napelemfarm biztosítja, energiaigénye pedig 40 százalékkal alacsonyabb a hagyományos hűtőrendszereknél.
A szervezők előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a katari vébé úgymond kompakt lesz – írta a Guardian. A szurkolók, a csapatok és a küldöttséget egy repülőtérre érkeznek, és egy helyen tartózkodnak. A stadionok közötti legnagyobb távolság 75 kilométer, és 5 stadionhoz jár a dohai metró.
Ám a szervezők és a FIFA egy fontos körülményt nem hangsúlyoznak. Katarban nincs elég szálláshely, a szervezők 1,2 millió látogatóra számítanak, de a 30 ezer katari bérelhető szobák 80 százalékát a FIFA foglalta le a csapatoknak, a küldöttségeknek és a szponzoroknak. Ezért a látogatók a szomszédos országokban, például az Egyesült Arab Emírségek szállodáiban foglaltak szállást. A meccsek napjain a szurkolók repülővel utaznak – írta a BBC.
Repülőgépes ingajáratok
A szurkolókat Dohába ingajáratok szállítják. A napi 500 repülőjáratból 120 csak Dubajból érkezik. Ez a megoldás környezetvédelmi szempontból pazarló. A szén-dioxid-kibocsátás számításával foglalkozó, párizsi Greenly szerint az ingajáratok naponta 6-8 ezer tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Mindez jelentősen terheli a Doha News szerint is szennyezett levegőt.
A katari szervezők és a FIFA egy trükkel igyekeznek szépíteni az adatokon. A megoldást a semlegesítésben avagy a kompenzációban találták meg. Azaz a szennyezés jogáért cserébe külföldi projekteket finanszíroznak. Ennek a legismertebb – igencsak vitatott – módja az erdészeti projektek támogatása – írta a Le Monde. A feltételezés és elvárás szerint a fatelepítésekkel megköthető a szén-dioxid.
Nem segíti a tisztánlátást, hogy Katar is saját eszközökkel méri a kompenzációt, nem használja a nemzetközi sztenderdeket. Az illetékes helyi tanács eddig 3 projektet hagyott jóvá: Szerbiában egy szélerőművet építenek, Törökországban pedig szél- és vízerőművet. Ez még messze van attól, hogy a 3,6 millió tonnányi szén-dioxidhoz megvásárolják a kellő mennyiségű kompenzációs kreditet, és elmondható legyen, valóban az idei volt az első szén-dioxid-semleges világbajnokság.
Kiemelt kép: Freepik/viarprodesign