A Mikulás-legenda és a névtelen adományozás hihetetlen megnyilvánulásai

Szent Miklós a legenda szerint a családjától örökölt vagyonnal három nővért mentett meg a nyilvánosháztól, miközben a kilétét nem fedte fel. A 21. századnak ugyanígy megvannak a titokzatos adományozói: euró- és dollárszázezrekkel, milliókkal segítenek katasztrófa sújtotta embereket, haldoklókat, pszichiátriai kutatásokat.

Az adományozás fő szezonja a karácsony előtti időszak, a névtelenül juttatott adomány viszont ritka kincs, egy-egy elképesztő példájára ezért annál inkább felkapja a fejét az ember. Paradox módon az egyik első híres névtelen adomány mögött szerényen meghúzódó ember nevét a 20. századra mindenki megismerte, hiszen Szent Miklósnak, a 3-4. századi Myra püspökének legendájából született meg a kultúrkörünkben ismert Mikulás alakja.

A harisnyába hullott aranyak

A Földközi-tenger partján, a mai Antalyától 100 kilométerre fekvő város egykori főpapját ezer évvel később Jacopo da Voragine érsek és történetíró a Legenda aurában, vagyis az Arany legendában tette világszerte ismertté. Eszerint Miklós a szüleitől hatalmas vagyont örökölt, amellyel nem akart emberi dicsfényben tündökölni, inkább Isten szándékait és dicsőségét kereste vele. Amikor eladósodott szomszédja a három lányát nyilvánosházba akarta eladni, az éjszaka leple alatt egy zsák aranyat dobott titokban a házba, a legősibb mesterség helyett így a házasság várta a három nővérre.

A folytatás is meseszerű. Az egyik legendaváltozat alapján a püspkök három egymást követő éjszaka is arannyal lepte meg elszegényedett szomszédját.

Harmadszorra az ablak zárva volt, Miklós ezért a kéményen át beejtette a kincseket a házba, így belehullottak a legkisebb lány száradó harisnyájába. Az édesapa megleste az első Mikulást, hálát adott neki, a püspök viszont azt felelte: csak az Istennek köszönje.

Szent Miklós – és ez már történelem – az első századokban igen magasnak számító kort élt meg, hetvenhárom évesen, 343. december 6-án költözött el ebből a világból.

A déli népek minden nehéz sorsú ember védőszentjeként tekintenek rá, aki egyszerű emberként tanította a szeretet parancsát és az egyház vagyonából élelemmel segítette a rászorulókat.

A középkori Európa szerepjátékokkal elevenítette fel az alakját, az újkorban pedig egyre inkább megjelent a népszokás, amely szerint az ablakba kitett csizmákba, cipőkbe ajándékokat találnak a gyermekek – és gyakran a felnőttek is – december 6-án reggel.

Forrás: Pixabay/TanteTati

Északi fények

A névtelenségbe burkolózó titokzatos jótevő alakja évezredek óta velünk él. Megjelenik regényben és filmen, de a valóságban is. Csak az elmúlt tíz évet nézve hihetetlen példák sorakoznak előttünk.

2011-ben Koppenhágában a Vöröskereszt ruhagyűjtő konténerébe helyezett valaki 135 ezer eurót. A kicsomagoláskor Jyderup városában leltek rá a hatalmas összegre tíz borítékban, az egyikre annyit írtak:

„Egy anomim adományozótól a Vöröskeresztnek. Több mint negyven év gyűjtése.”

A rendőrség hivatalból nyomozni kezdett, de semmi sem utalt arra, hogy bűncselekmény állna a háttérben. Az írásszakértő alapján idős embertől származott a több tíz millió forintnyi pénz, amely végül katasztrófa sújtotta területekre került.

Az emberség jelei

Hasonló kaliberű adománnyal, 100 ezer euróval – vagyis több mint 30 millió forinttal – ajándékozott meg 2019-ben valaki egy észak-németországi hospice házat 2019-ben. A Braunschweiger Zeitung nevű helyi lap juttatta el az összeget a város végstádiumú betegeket gondozó intézményéhez, 200 darab 500 eurós bankjegy formájában. A médium garantálta, hogy adózott jövedelemből származik a pénz, hiszen az adományozóval ekkor már hónapok óta kapcsolatban álltak, többször kaptak tőle jótékonyságra eurótízezreket. A 100 ezer euróhoz csatolt levélhez az adakozó azt írta: „Az emberség jele a súlyos betegeket haldoklásának megkönnyítése”.

Braaunscweig az évized elején már átélt egy ilyen csodát: 2011 és 2013 között ingyenkonyhák, egyházközségek, szociális intézmények és rászoruló magánszemélyek összesen 250 ezer euróhoz jutottak borítékokban.

2018-ban az előzőkhöz képest is döbbenetes összeghez jutott a torontói Addikciós és Mentális Egészségközpont, egy szintén ismeretlen eredetű adománnyal. Pszichés rendellenességek kezelésével kapcsolatos kutatásokra nem kevesebb mint 100 millió kanadai dollárt, vagyis több mint 20 milliárd forintot adott valaki. A pszichiátriában – minden remény szerint – áttörést jelentő tudományos munkákra hoztak létre belőle kutatási alapot.

Mondani sem kell: egy súlyosan beteg, lelki és testi gondok sokaságával küzdő világ számára, ami 2020-ban a koronavírussal támadt az emberiségre, mit jelenhetnek a hasonló adományok.

Kiemelt kép: Pixabay/suju | A cikk a VIP archív kincsestárának része, első megjelenések időpontja: 2020.12.06.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére