Az elmúlt 121 évben jelentősen csökkent a fűtési és nőtt a hűtési igény Magyarországon, ami egyértelműen a klímaváltozással magyarázhatóállapítja meg az Országos Meteorológiai Szolgálat friss tanulmánya. A levegőminőség szempontjából kedvező, hogy melegszik a klíma, mivel így kevesebb a fűtésből származó károsanyag-kibocsátás. A légkondicionáló berendezések pedig itthon még nem olyan elterjedtek, hogy tömeges használatukkal az energiafogysztásban elérjük vagy meghaladjuk a téli csúcsokat. Korszerű épületszigeteléssel ugyanakkor elkerülhető lenne az energiaigényes klímák használata, és ezzel a nyári kibocsátás növekedése is.

„Mivel csökken a fűtési igény, kevesebb a károsanyag-kibocsátás, legalábbis az, ami a tüzelőberendezések működtetéséből származik. Tehát a levegőminőség szempontjából kedvezőnek tekinthető ez a változás” – reagált röviden az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) nemrégiben megjelent tanulmányának megállapításaival kapcsolatos érdeklődésünkre Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Korszerűbbekre van szükség.

Melegszik a klíma, kevesebbet kell fűteni

Az OMSZ tanulmánya azt vizsgálta, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolta Magyaroroszágon a fűtési energiaigényt az elmúlt 121 évben, azaz a tudományos mérések kezdete óta.

Arra a megállapításra jutottak, hogy 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egyik mutatóját, az úgynevezett fűtési foknapok alakulását használták fel, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokban. A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy egy lakókörnyezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítsen. Azaz minél hidegebb van, annál több energia kell a felfűtéshez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap értéke. Ezeket az értékeket naponként összegezve kapjuk meg a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget.

A tanulmány szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészben születtek, és Észak-Kelet felé haladva ezek az adatok egyre nőnek, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. Az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben pedig előfordulnak évi 3100 Celsius-fok értékek is. A kutatók megállapították, hogy 1991 és 2020 között országos átlagban 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Az elmúlt évtizedre ez különösen igaz volt. Kiderült az is, hogy országos átlagban a legnagyobb változás januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban jelentősen csökkent a fűtési igény.

WWF: Kevesebb nálunk a légkondi, de azokat is ki lehetne váltani

Bár a fűtési igény egyértelműen csökkent, ezzel párhuzamosan megnőtt a hűtési foknapok száma – állítja az elemzés -, azaz a fűtésen megspórolt pénzt és energiát nyáron hűtésre, vagyis légkondicionálásra fordítjuk.

„A klímaberendezések működéséhez szükséges áram előállítása Magyarországon egyelőre összehasonlíthatatlanul kevesebb felhasznált energiát jelent, mint amit fűtésre fordítunk. Ennek egyik oka, hogy valamilyen fűtőberendezés itthon szinte mindenhol működik, légkondicionálóból viszont sokkal kevesebb van. Sok más európai államban jóval elterjedtebbek a klímaberendezések. Tehát sok háztartásban, ha lenne is hűtési energiaigény, ezt – legalábbis egyelőre – nem tudja mi előállítani. Azt is mondhatjuk, hogy az épületgépészeti elmaradottságunk miatt nálunk nyáron még mindig kisebb az energiaigény, mint télen, ami jó. Ezzel együtt pedig kisebb a károsanyag-kibocsátás, amikor nem kell fűteni” – mondta el a Very Important Planetnek Harmat Ádám, a WWF Magyarország klíma- és energiaprogramjának vezetője.

A szakértőt arról kérdeztük, milyen hatásai vannak a károsanyag-kibocsátásra a fűtési és hűtési foknapok OMSz-tanulmányban megállapított változásának.

Harmat Ádám hangsúlyozta, a legjobb megoldás persze nem a klímák használata, hanem az épületek korszerű hőszigetelése és a külső árnyékolás lenne, ami elkerülhetővé tenné az energiaigényes légkondicionálók felszerelését.

Még mindig télen használjuk a legtöbb áramot

A KSH adatai szerint persze azért nálunk is gyarapodik a klímák száma: míg 2010-ben 100 háztartásra átlagosan 4 légkondicionáló jutott, 2020-ra ugyanez az arány 14 lett. Az is látszik, hogy a klímák beszerzése erősen kötődik a jövedelmi viszonyokhoz: míg a legkisebb jövedelemmel rendelkező 10 százaléknál mindössze 6 gép jutott 2020-ban 100 háztartásra, a legjobban kereső felső 10 százaléknál 25.

A klímák beszerzése mellett az árak elszállása miatt működtetésük költsége is korlátozhatja az energiafogyasztást.

Ez is hozzájárul, hogy Magyarországon mégcsak nem is nyáron a legmagasabb az áramfogysztás. Bármilyen tikkasztóan forró is volt például az idei nyár, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint a legmagasabb fogyasztás – amelyet idén június 30-án regisztáltak – 6802 megawatt (MW) volt, ami bőven elmarad az eddigi hazai rekordtól, az idén febuár 25-én regisztált 7396 MW-tól. Ráadásul a villamosenergia-fogyasztás idén júliusban és augusztusban 5 százalékkal az azonos időszakban mért tavalyi alatt maradt, amikor ugyanolyan meleg volt, mint idén.

Borítókép: Légkondi. Fotó: Pixabay/ElasticComputeFarm