Több kiló zöldséget kellene naponta megennünk ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges B-vitamin mennyiséghez hozzájussunk – mutatta ki egy friss hazai vizsgálat, amiről elsőként a Very Important Planetnek számolt be a kutatást végző szakember. Az élelmiszernövények vitamin- és ásványi anyag tartalmának csökkenését régóta vizsgálják külföldi kutatások, de egy magyar szakember most néhány hazai, kiskerti zöldséget vett górcső alá. Kiderült, a helyzet nálunk sem túl biztató.

„Oktató és kutató munkám során többször is szembesültem azzal, hogy az egyes élelmiszerekben található vitaminok mennyiségéről szélsőségesen eltérőek az adatok, illetve a különböző évtizedekben publikált adatok is jelentősen különböznek egymástól. Ezért saját kutatásba fogtam. Arról akartam pontos képet kapni, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból, napjainkban pontosan mennyi található néhány gyakran fogyasztott zöldségben, valamint arról, hogy a széles körben ismert 2007-es amerikai kutatás óta hol tart a vitaminartalom csökkenése.

Tudatosan választottam ki három, közismerten magas B-vitamin tartalmú zöldséget, a brokkolit, a sárgarépát és a spenótot.

A kedvenc sarki zöldségesemnél megvettem ezeket, majd elküldtem vizsgálatra egy erre szakosodott, akkreditált, nemzetközi laboratóriumba. A végeredményen aztán én is meglepődtem” – mondta a Very Important Planetnek Hajdú Péter, a Debreceni Egytem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.

Többet várt a répától a kutató. Forrás: Pixabay

Többet várt a hazai zöldségektől

A táplálkozástudományi szakember azután kereste meg szerkesztőségünket, hogy olvasta korábbi cikkünket, ami éppen azzal foglalkozik – a tápanyagtartalom, vitaminok, ásványi anyagok drasztikus csökkenése az elmúlt évtizedekben az élelmiszernövényekben -, amire a saját kutatása is irányult. A nemzetközi kutatások után most egy hazai vizsgálat erősítette meg a csökkenést – ezúttal egy adott komponensre, az emberi szervezet működéséhez elengedhetetlen B-vitaminra fókuszálva. Hajdú kutatása a B2, B3, B5 és B6-vitaminok mennyiségét vizsgálta a három zöldségfélében. Portálunknak elmondta, azt várta, hogy viszonylag magasabb lesz a vitamintartalmuk, mint amit a korábbi külföldi kutatások mértek.

Már csak ezért is, mert tudatosan hazai, kiskertben termesztett zöldségeket választott, nem nagyüzemben előállítottakat.

Vegyesen elég lenne “csak” napi 2,7 kilót megenni

A felnőttek számára ajánlott napi vitaminmennyiségek jelenleg a következők: B2-vitaminból 1,4 mg, B3-vitaminból 16 mg, B5-vitaminból 5 mg, B6-vitaminból 1,4 mg. Ehhez képest a mérések alapján 10 dekagrammonként a brokkoli B2-tartalma 0,062 mg, B3-tartalma 0,677 mg, B5-tartalma 0,522 mg, B6-tartalma 0,163 mg. Ugyanez a sárgarépánál B2-re 0,018 mg, B3-ra 0,462 mg, B5-re 0,146 mg, B6-ra 0,037 mg. A spenót esetében 100 grammra vetítve a B2 0,118 mg, a B3 0,673 mg, a B5 0,178 mg, a B6 pedig 0,209 mg. Mindez azt jelenti, hogy a ha csak a napi B2-szükséglet fedezését nézzük, ahhoz brokkoliból 2,25 kilót, sárgarépából 7,77 kilót, spenótból 1,18 kilót kellene megennünk. Teljes B-vitamin-paletta fedezéséhez valamivel kevesebb is elég: vegyesen mindössze 2,7 kilót kellene naponta megenni a három zöldségféléből.

Belátható, hogy a többségnek ez meghaladná a befogadóképességét – hogy az árakat ne is említsük.

Hajdú: Mást is vizsgálni kellene

„A napi vitaminszükséglet persze táplálékkiegészítőkből is fedezhető, de igencsak elgondolkodtató, mennyire kevés B-vitamint tartalmaznak a legnagyobb B-vitamin tartalmúnak ismert zöldségfélék manapság, milyen sokat kellene belőlük megenni a napi szükséglet fedezéséhez” – jegyezte meg a szakember. Hajdú Péter hozzétette, érdemes lenne kiterjeszteni a hazai kutatást más zöldségek, más vitaminok és ásványi anyagok irányában is, és hasznos lenne látni ehhez képest a nagyüzemi mezőgazdaságban előállított zöldségek beltartalmi adatait is.

Borítókép: Vitamin. Fotó: qimono/Pixabay