Gombamód szaporodnak az akkumulátorgyárak Magyarországon, komoly kormányzati hátszéllel, vonzó körülményeket kínálva az ázsiai beruházóknak. A helyiek hiába tiltakoznak a legtöbb érintett településen a közvetlen lakókörnyezetükbe tervezett, nagy környezeti terheléssel működő ipari üzemek ellen, a döntésekből kizárják őket. A gyártás környezeti és egészségügyi kockázatairól nem kapnak tájékoztatást, de ahol már működik ilyen üzem, és a gyártáshoz is használatos magzatkárosító vegyszerre bukkantak a talajvízben, ott sincs ennek következménye.

„Először is egy ilyen üzemnek óriási a vízigénye, amelynek a egy jelentős részét egyszerűen elpárologtatja. Ha felépül a teljes gödi Samsung akkumulátorgyár, számítások szerint például naponta annyi vizet fogyszt majd, amennyit Kecskemét! Ilyen típusú, jelentős környezeti hatással bíró beruházások engedélyezését kiemelt állami beruházásként egyszerűsíteni vagy engedélyezni, és állami támogatásban részesíteni a klíma- és ökológiai válság közepén, miközben épp évszázados aszály sújtja az országot, felelőtlenség” – hangsúlyozta a Very Important Planetnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi anyag szakértője. A szakembert arról  kérdeztük, milyen környezeti károkkal, egészségügyi kockázatokkal jár a lítium-akkumulátor gyártás, amelynek kiépülése egyre gyorsabb ütemben történik Magyarországon.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Fotó: Greenpeace

Akkunagyhatalom leszünk – a lakosság megkérdezése nélkül

A kormány büszkén hangoztatja, hogy hazánk 2025-re akkumulátorgyártó nagyhatalommá kíván válni – arról azonban diszkréten hallgat, miféle károkat okoz a környezetszennyező iparág működése. Sajtóinformációk szerint januárig az ország 17 településén – többek között Komáromban, Iváncsán, Gödön, Nyíregyházán, Nyergesújfaluban – jelentek meg többségében ázsiai akkumulátor-beruházók, összességében 2800 milliárd forintnyi befektetéssel, amelyhez a kormány több mint 300 milliárdos állami támogatást nyújtott. Ezek után augusztusban jelentették be, hogy egyetlen kínai gyártó újabb 3000 milliárdos beruházásban épít óriai akkumulátorgyárat Debrecenben. Közben Győrből is arról érkeznek hírek, hogy a helyi ipari park bővítése mögött is egy akkumulátorgyár áll.

A lakosság szinte minden helyszínen tiltakozik a beruházások ellen, ugyanis a döntésekbe sehol sem vonták be őket, és a környezeti valamint egészségügyi kockázatokról sem kapnak tájákoztatást.

Részben éppen emiatt a “támogató” állami környezet miatt jönnek ide az ázsiai beruházók, hiszen az európai uniós gyakorlathoz képest itt sok esetben könnyű a pálya számukra – mondta el kérdésünkre Simon Gergely. Mentesülhetnek a szigorú nyugat-európai környezetvédelmi, társadalmi egyeztetésre vagy a tranaszparenciára vonatkozó előírások alól azzal, hogy a kormány rendre nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősíti ezeket.

Gödön a talajvízbe is bekerült a magzatkárosító vegyszer

Felveti az akkumulátorgyártók felelőtlen vagyianyag-kezelésének lehetőségét, illetve a környezet- és egészségvédelmi szempontok hatósági számonkérésének hiányát az is, hogy a gödi talajvízben fél éve úgynevezett NMP-t (N-metil-pirrolidont) mutattak ki, aminek igazolt magzatkárosító hatása van. Simon Gergelytől megtudtuk, ezt az anyagot használják akkumulátorgyártáshoz is, engedélyhez kötött a vegyszer alkalmazása, és nem lenne szabad szennyezőként kijutnia a környezetbe. Hogy ez Gödön mégis kijutott valahogy, annak a talajvízminta a bizonyítéka. A vegyszerre sajnos nincs talajvízre megadott határérték – így állítható cinikusan az, hogy nem is okozott szennyezést. A hasonló kategóriákba sorolt anyagok határértékének egyébként 20-200-szorosát tartalmazta a gödi talajvízminta. Az aggasztó eredmény óta sem tudni arról, hogy bármiféle következménye lett volna a vizsgálatnak.

A bányászattól a gyártásig környezetkárosító lehet

Simon Gergely elmondta, a Magyarországon is gyártott lítium-ion akkumulátorokhoz szükséges alapanyagoknak már a bányászata is gyakran szennyező módon és etikátlan módszerekkel történik a fejlődő világban. Emellett jelenleg a lítium-akkuk újrahasznosítása is nagyon alacsony arányú. Vannak már ennél sokkal korszerűbb, „zöldebb” akkumulátor-technológiák is, illetve ígéretes kísérletek folynak könnyen hozzáférhető nátrium-alapú akkumulárokra. Magyarországra azonban egyenlőre a hagyományos litium-akkumulátor gyártást hozzák a távol-keleti cégek. A szakértő hozzátette, természetesen szükség van az akkumulátorok gyártására a belső égésű motorok kiváltásához, ugyanakkor Magyarországon csakis az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételek, ellenőrzés és komolyabb transzparencia mellett, nem kiemelt állami beruházásként, és nem a legjobb minőségű talajokat beáldozva egy zöldmezős projektben – ahogyan azt Debrecenben tervezik.

Borítókép: Gödi Samsung gyár. Fotó: Cseh Tamás