A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.
A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:
· kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen);
· növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedését;
· a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, helyi patkányinváziót okoz, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét;
· a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálék diéta megbetegíti, akár röpképtelenné téve a madarakat (angyalszárny-betegség);
· önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
· rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket.
- a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet;
- a kacsaetető automaták emellett ráadásul még az emberek pénzét is kicsalja.
Gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik.
Az etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket.
A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását.
Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
Mint az egyesület írja, meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a szeretetünkre, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük!
Mint az MME hangsúlyozza, éppen ezért a vízimadarak esetében soha, sehol, semmivel ne etessük őket – alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást.
Borítókép: Vadkacsa. Fotó: Pixabay/MolnarSzabolcsErdely