A mediterrán vizekben csaknem ezer új, idegen, nem őslakos fajt jegyeztek fel. A kártevők néhány része meglepően új lehetőségeket is tartogat, írja a BBC.

A Portugis segnis latin névre hallgató afrikai kék rák 2014-ben lepte meg és el Tunézia partjait. Egy helyi halász, Hakim Gribaa szerint egy időben a nem őshonos rákok adták ki a halászhálók fogásának a 70 %-át. A kék rákok évente négyszer szaporodnak, nőstényenként 100 000 fölötti alommal. Emellett az agresszív rákfajta a halászok és halak megcsípésére is hajlamos. A kék rák az csendes-óceáni vizekből származik és 1898-ban érte el a Földközi tengert, majdnem egy évtizeddel a Szuezi csatorna megnyitása után.

A rákfajta több szempontból is felborította Tunézia halászati iparát, de a kezdeti sokk után a halászok alkalmazkodtak a helyzettel való együttéléshez és a régió legkeresettebb tengeri herkentyűjévé vált.

Amíg az állam válságkezelésére vártak a helyi halászoknak nemzetközi segítséggel lehetővé tették, hogy eladják a fogásaikat a feldolgozóüzemnek. Mára már több mint 30 ilyen üzem működik a térségben és az ország exportjához is jelentősen hozzájárul.

Tűzhal (Pterois antennata)

Bár a probléma részben megoldódott ez nem jelenti a további konfliktusok megszűnését. Összességében a Földközi tenger a környezet a bioszisztéma-cserélődésnek leginkább kitett tenger. A WWF 2021-ben 986 idegen fajt listázott itt, amiből 10 invazívnak tekinthető. Cipruson a tűzhalak okoznak fejtörést, míg Törökországban és Görögországban a nyúlhalfélék.

A BBC cikke: https://www.bbc.com/future/article/20220809-how-the-mediterranean-became-the-worlds-most-invaded-sea

(Képek forrása: Pixabay)