Bár az elszálló gázáraknak köszönhetően növekszik a tiszta energia népszerűsége itthon is, összességében inkább rontja a klímavédelmi esélyeinket az energiaválság a WWF Magyarország szakértője szerint. A gáz helyett a kormány által szorgalmazott szén- és fatüzelés elterjedése tovább rontja a levegőminőséget, miközben a hatékonysága is alacsony.
„Klímavédelmi szempontból vannak pozitív és negatív hatásai is az energiakrízisnek, de attól tartok, összességében nagyobb a kockázata, hogy végül negatív irányba mozdul el a mérleg nyelve” – mondta el Very Important Planet kérdésére Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. A szakember arra az elsőre talán meglepő felvetésről kérdeztük, lehet-e kedvező hozadéka a természetes környezetre az elszálló energiaáraknak. Mint emlékezetes, a koronavírus-járvány kezdeti periódusában annyira leállt az élet – a közlekedés, a szállítás, a gyárak – világszerte, hogy a Föld légköre egy időre láthatóan jelentősen kitisztult.
Kérdés, az Európát sújtó energiaválságnak lehet-e hasonló hatása, akár csak erre a kontinensre is.
Népszerű napelemek, hőszivattyúk és csökkenő energiafogysztás
„Kedvező változásnak tartom, hogy a fosszilis energiahordozók árrobbanása itthon is helyzetbe hozta a megújulókat: látható az óriási igénynövekedés a napelemek és a hőszivattyús rendszerek kiépítése iránt.
Változik a lakossági attitűd is, hiszen már érdemes az energiahatékonyságba beruházni, szigetelni az ingatlanokat, lejjebb tekerni a fűtést. Ezek pedig mind csökkentik a széndioxid-kibocsátást, hiszen a legtisztább energia, az el nem fogyasztott energia” – magyarázta Harmat Ádám. Hozzátette, a változást jól jelzi, hogy már júliusban 5,5 százalékkal csökkent a lakossági energiafelhasználás mértéke az egy évvel korábbi szinthez képest. A csökkenésnek azonban itt még nincs vége: becslése szerint ez tél végéig a 10-15 százalékot is elérheti.
Rossz ötletek az orosz gáz helyett
Komoly negatívum viszont, hogy az orosz gáz helyettesítését a hazai döntéshozók tűzifával, szénnel, valamint palagáz-kitermeléssel képzelik el. A palagáz-kitermelésnek jelentős környezetvédelmi kockázata van, ugyanis könnyen elszennyezheti a felszín alatti vízbázist, drága technológiája mellett pedig anyagilag sem igazán térül meg. Klímavédelmi szempontból a szén az egyik legrosszabb megoldás, hiszen egységnyi energiára vetítve dupla annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a földgáz. Annak a veszélye is fennáll, hogy az egyébként 2025-ben bezárni tervezett Mátrai Erőmű tovább működne, és évi 4-5 millió tonna szén-dioxiddal szennyezné tovább a levegőt.
A szakember megjegyezte, a szénnel fűtő háztartásoknál ráadásul szűrőberendezés sincs a kéményen, ezért a lakossági felhasználás elterjedése még jelentősebb légszennyezéssel járhat, mivel a szén a kén-dioxid tartalma miatt elősegíti a savasodást, és növeli az egészségkárosító szálló por mértékét is.
Fafűtés, a környezetkárosító megújuló
A tűzifa-felhasználás a levegőminőséget ugyanúgy rontja, mint a szén, ráadásul egy felmérés szerint már most is nedves – 4-5 hónapos – fával fűt egy átlagos magyar háztartás. Ennek kicsi a fűtőértéke, viszont komoly a légszennyező hatása. A nedves fa felhasználása pedig várhatóan növekedni fog az energiaválság miatt. Angliában például nem is hozható kiskereskedelmi forgalomba 20 százaléknál magasabb víztartalmú fa, jegyezte meg Harmat Ádám, aki szerint ez követendő példa lehetne Magyarországon is.
A szén- és a tűzifafelhasználás várható növekedése miatt tart attól a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, hogy az energiaválság összességében rontja a klímavédelmi esélyeinket.
„A tűzifát ráadásul biomasszaként, azaz megújuló energiaforrásként tüntetik fel a statisztikákban, amiből az látszik majd, hogy Magyarországon kilőtt a megújulók felhasználása. Ez papíron jól mutat, csakhogy a kivágott fa nem köti meg többé a szenet, amit tartalmaz, az pedig az elégetése során a levegőbe jut” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Borítókép: Tűzifa. Fotó: Pexels/Pixabay