Mérföldkőhöz érkezett a Fővárosi Önkormányzat „Budapest-Nappal hajtva” projektje: jelentős térinformatikai fejlesztések révén elkészült a Budapest Szolár Térkép, Magyarország első napos potenciáltérképe. Ezzel Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz (pl. Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin), amelyek interaktív szolár térképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében.
A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség együttműködésében fejlesztett „Budapest Szolár Térkép” egy web alapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni.
A szimulációk eredménye szerint összesen kb. 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők. Összehasonlításul:
- a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW,
- Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel,
- országos szinten eddig kb. 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása.
„Az én generációm legnagyobb energiaválságát éljük át, mi nem emlékszünk hasonlóra életünkből – mondta Kerpel-Fronius Gábor a Budapest Szolár Térképet bemutató sajtóeseményen. „Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nem csak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is. Ahhoz, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsük a város szén-dioxid kibocsátását, és hogy a városi közszolgáltatások a saját maguk által megtermelt energiából működhessenek, vagyis ne legyenek kiszolgáltatva az orosz energiának, elszánás és pénz is kell.
Az elszánás adott, a városvezetésben legalábbis, és a pénz is rendelkezésre állna, ha a magyar kormány végrehajtaná végre azt a jogállami fordulatot, ami az uniós források megszerzéséhez szükséges. Vagyis a jogállam nem elvont fogalom többé, hanem az élhető jövő egyik feltétele.”
Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője elmondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy egy kreatív, hozzáértő és elhivatott csapattal sikerült Magyarországon, sőt Közép-Európában is úttörő módon egy 21. századi alkalmazást fejleszteniük. „A térkép, a napelemes tanácsadó-irodánk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapunk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a Főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40%-os csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig.”
Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, hogy a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. „A megnövekedett energiaköltségek következtében százezres nagyságrendű a tagvállalatainknál az érdeklődés. Érdemes azonban az MNNSZ szakembereire türelemmel várni, mert a robbanásszerű igénynövekedés következtében gombamód szaporodnak a napelem-telepítő vállalkozások, sokszor megfelelő háttér, eszközök és referenciák nélkül” – figyelmeztetett a szakember.
A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay/schropferoval