A hazai mikro- és kisvállalkozások négyötöde fontosnak tartja a fenntartható vállalati működést; a fő motivációjuk a belső meggyőződés, és nem a társadalmi elvárás vagy valamilyen vélt előny – derül ki egy, a szegmens fenntarthatósági szempontjait és működését vizsgáló friss felmérésből. A Mastercard megbízásából, a Kantar Hoffmann által készített kutatás szerint a hazai vállalatok többsége jelentős pozitív környezeti hatású megoldásként tekinti, és tudatosan használja is a digitális fizetési megoldásokat.

Energiatakarékos izzók vásárlása, takarékoskodás az elektromos energiával (például a lámpák lekapcsolása, amikor nincs rájuk szükség), e-számlázás, digitális fizetési lehetőségek biztosítása, hulladék szelektálása – ezek a legelterjedtebben használt, a fenntartható működést szolgáló megoldások a magyar mikro- és kisvállalkozások körében a most elkészült országosan reprezentatív felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy léteznek olyan praktikák, amelyeknek az érintett cégek jelentős fenntarthatósági hatást tulajdonítanak, ám sokan közülük mégsem használják őket.

Ilyennek számítanak a környezetvédelmi célú beruházások, az aktív környezetvédő tevékenységek (mint amilyen például a faültetés) és a zöld civilek számára biztosított támogatások – de ilyenek például a digitális megoldások közül az online jelenlét vagy az online megbeszélések különböző formái is.

A vizsgálatban összességében a megkérdezettek bő négyötöde (81 százalék) nevezte fontosnak a fenntartható vállalati működést. Az okokra kitérve a leggyakrabban (80 százalék) a belső indíttatást említették, a második helyre a valós környezeti kockázatok csökkentésének szándéka került (32 százalék). Ezt követte a kötelező szabályozás (16 százalék), a vevők, ügyfelek elvárása (16 százalék), valamint a vállalkozás arculatának javítása (14 százalék). A vállalkozások fenntarthatósági törekvéseikről elsősorban a közösségi médiában, a saját weboldalukon, az üzlethelyiség eladóterében, illetve a termékcsomagoláson kommunikálnak.

Ami a leginkább visszatartja őket attól, hogy még zöldebbek legyenek, az a forrás-, illetve a külső támogatás hiánya (akár a kormányzat, akár a különböző szakmai szervezetek részéről), valamint a gyakran módosuló, nehezen követhető és nem kellően ösztönző szabályozás. Ezen a területen megmutatkoznak a méretbeli különbségek is: általánosan jellemző, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál nagyobb eséllyel eszközöl kifejezetten fenntarthatósági célú ráfordítást, vagy pályázik ilyen célú támogatásra.

„A mostani kutatás is megerősítette, hogy legyen szó mikro- vagy kisvállalkozásról, a fenntarthatóság témája a többség számára nem csak fontos, de napi szinten sokat tesz is érte.

Hiszünk abban, hogy a KKV-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét és éppen ezért alapvető fontosságú, hogy minden területen olyan megoldásokkal segítsük őket, ami a fenntartható fejlődésüket biztosítja” – mondta Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.

Amikor azokról a napi szinten használt tevékenységekről kérdezték a kutatásban résztvevőket, amikkel a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, a kisvállalkozások 93 százaléka említette a digitális fizetések biztosítását, 90 százalék az elektronikus számlázást, de több mint 74 százalékuk a netes jelenléttel (például webshopüzemeltetéssel) is csökkenti a biológiai lábnyomát. Ugyanezek az arányok valamivel alacsonyabbak a mikrovállalkozások esetében, de itt is többségében vannak azok, akiknél ezek a megoldások már elérhetők (e-számlázás 88,7 százalék, digitális fizetés 87,4 százalék, online jelenlét 55,8 százalék).

A kutatásból kirajzolódó kép szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások környezeti tudatossága alapvetően értékalapú, ennek ellenére főként azokat a fenntarthatósági megoldásokat alkalmazzák – és azokat sem teljeskörűen – amelyek könnyen elérhetőek, egyszerűen megvalósíthatók és a gazdasági racionalitásuk nyilvánvaló számukra. A bankkártyás fizetés lehetősége a kétötödüknél adott, a digitális érettségre a döntő hányad – amellett, hogy fenntarthatósági szempontból is előnyösnek tartja – a gyorsabb és egyszerűbb működés, illetve a versenyképesség, a konkurenciaharc eszközeként tekint.

A Mastercard a KKV-k számára biztosított üzleti megoldások mellett egy kommunikációs kampánnyal is szeretné támogatni a fenntarthatósági törekvéseket.

A ZöldZóna hónap célja, hogy egyrészt elismerje azon magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek már bevezettek bizonyos fenntarthatósági törekvéseket, másrészt bátorítsa és inspirálja azon még nem „zöld” vállalkozókat, akik nyitottak és kíváncsiak a különböző környezetvédelmi megoldásokra. A ZöldZóna hónap során 5 olyan magyar mikrovállalkozó mesél majd, illetve avatja be az érdeklődőket a saját “zöld” praktikáiba, akik az üzleti működésük során már most kiemelkedő hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra. A Készpénzmentes Zóna Facebook oldalán különböző interakcióra buzdító aktivitásokkal és felhívásokkal is találkozhatnak az oda látogatók, sőt egy izgalmas nyereményjáték keretében ajándékokért is versenybe szállhatnak a vállalkozóbb kedvű követők. A weboldalon pedig a Humusz Szövetséggel való együttműködésnek köszönhetően számtalan hasznos, edukatív és egyszerűen megvalósítható zöld tippel, illetve a Mastercard kutatásának bemutatásával is segítik a szemléletváltást, valamint a kis- és mikrovállalkozások fenntarthatóbb működését.

Borítókép: Pixabay/schropferoval