A nagyon beépített Terézváros sajátos kihívást jelent a zöldítés elkötelezett híveinek. Temesvári Szilvia alpolgármestert Rácmolnár Milán fotóssal is elkísértük egy sétára, hogy az élhetőséget, közösségi létet segítő új megoldásokat bemutassuk. Jártunk piacon, a Hunyadi téren, szűk utcákon, közösségi kertben és zöld falnál.
A nagyon beépített Terézvárosban, ahol sokáig talpalatnyi zöldet is alig lehetett találni és teremteni, különös jelentőséget kaptak a függőleges felületek, falak. Amikor Temesvári Szilvia alpolgármesterrel az önkormányzat épületéből egy sétára indultunk, csupán néhány lépést kellett megtenni a zöldítés első megnyilvánulásaihoz, a Hunyadi téri piac környékét díszítő virághengerekhez.
Az utcakép is megváltozik a zsúfolt városrészben.
A közösségi lét egyik központja itt is a piac, amely egyre inkább környezettudatos, energiatakarékos gondolkodáshoz segíti az itt élőket.
A zöld kezdeményezések sorát, a piac mai működését a nyáron videón is bemutattuk:
Magára a Hunyadi térre nagy, előnevelt fát ültettek. Mint a Párbeszéd politikusa elmondta:
„Viszonylag koros, újként is akkora volt, hogy daruval kellett beemelni. De egy pici fa itt nem maradt volna meg, és nem adna árnyékot.
Álljunk még meg a Hunyadi téren, ahol korábban Pethő Gergővel, a szomszédos Budapest Bábszínház zöld nagykövetével készítettünk kisfilmet. Többek között arról mesélt: a bábok és a színdarabok mennyi lehetőséget adnak az újrahasznosításra, szemléletformálásra.
Újrahasznosítással készült a Hunyadi téren a párakapu is, amely egyre fontosabb szerepet kap a hosszúra nyúló nyárias, csapadékszegény időben.
Mint Temesvári Szilvia a séta közben mesélt róla, a faállományt a kórokozók és az elöregedés miatt folyamatosan javítani kell, de csak lépésről lépésre lehet haladni. További feladatot jelent a kutyákkal, kutyabarátokkal való együttélés kialakítása, hiszen a világjárvány kitörése után megnőtt a lakásokban tartott, sétáltatott kutyák száma. A kevés zöldet ők is örömmel használják a maguk céljaira. Közben meg is érkeztünk a közösségi kertbe, ahová a rózsák ősszel érkeznek egy anonim adományozó jóvoltából.
A kertet Rigó István kerületi főkertész tervezte, és mint az alpolgármester elmondta:
„Elmélyülni, tanulni, laptoppal dolgozni, vagy munka közben ebédelni is járnak ide.”
A közösségi kertet tervező Lőrinci István a permakultúrát képviseli, a közösségbe Temesvári Szilvia elmondása várólistáról lehet bekerülni. Az első körben nyugdíjasok, rászorulók és nagycsaládosok kapták meg a lehetőséget.
Workshopok, szakmai találkozók színtere lett a kert, a cégek egy része önkénteskedni jár ide. A padokat raklapok újrahasznosításával állították össze.
A gyerekek örömét, fejlődését többek között mezítlábas tanösvény biztosítja amelyre, ahová a szomszédos óvodából is átjöhetnek.
A méheket hotelben szállásolják el.
A kertről való gondoskodás pedig önmagában is jót tesz az embernek.
Sétánk végén ismét az utcán találtuk magunkat, egy újragondolt függőleges felületetnél. A zöld falak zöldjének életét automata csöpögtető rendszer biztosítja. A szűk utcákon fákat nem lehet ültetni, de az ilyen megoldások is élhetőbbé tehetik Terézvárost. A házak az önkormányzatnál pályázhatnak rá.
Fotók: Rácmolnár Milán