Százezres nagyságrendben foglalkoznak az oktatásban Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekkel, a számuk pedig egyre csak gyarapszik, nemcsak a koronavírus hatására. Kisgyerekkorban még enyhék a tünetek, sokszor szinte észrevehetetlenek, viszont az életkor előrehaladtával felerősödnek és további problémákat okozhatnak, ezért is fontos a korai felismerés. Mindez a honlapunkhoz eljuttatott összeállításból derül ki, amely a ksh.hu és Népszava.hu alapján készült.
A rejtett betegség idővel sokkal károsabb a gyerekeknek saját magukra és a környezetükre (család, szülők, testvérek, óvoda, iskola) nézve, ezért minél kisebb korban – leginkább óvodásként – ismerik fel, annál előbb lehet megkezdeni az egyénekre szabott terápiát.
Sajátos nevelési igény (SNI) esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk (fontos, hogy nem diagnosztikus kategória), amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontosan definiálja ezt:
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
A sajátos nevelési igény (SNI) eloszlása Magyarországon
A pmgsz.hu által közzétett adatok szerint azt tudjuk megállapítani, hogy Magyarországon a 2021/2022-es tanévben több, mint 100 000 fő sajátos nevelési igényű gyermekkel kellett foglalkozni, ami nem kevés. A legtöbb esetben általános iskolás korban derül ki a betegség, így a legtöbben ebből a korosztályból kerülnek ki. Az adatok alapján ezután a középfokú oktatási intézmények következnek, míg a sort az óvodák zárják, ahol a legtöbb vizsgálatot kellene elvégezni, a problémákat pedig felismerni.
A járvány miatt drámaian emelkedtek a számok
Az elmúlt évhez képest csaknem hatezerrel nőtt az érintettek száma (az előző tanévben 93.7 ezren voltak), ami egyik közvetlen hatása a koronavírus járvány okozta óvodai és iskolai kimaradásoknak.
A legtöbben integrált oktatásban, nevelésben részesülnek.
A legjellemzőbb előfordulás a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), ezt követi az enyhén értelmi fogyatékos (12 százalék), 8.5 százalékuk pedig beszédproblémával küzd. Megyék eloszlásában a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (14 százalékban) vannak SNI-sek, a legkevesebben pedig Hajdú-Bihar megyében (5 százalék), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5.1) élnek hivalatosan. A súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok száma közel 2500 fő, akiket fejlesztő nevelés-oktatás keretében látnak el köznevelési intézményekben. Az ő ellátásukat országosan 411 szakember (konduktor, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) végzi, egyéni, illetve csoportos foglalkozások keretein belül.
A többi SNI-s gyermekek tanulását – a jelenlegi adatok szerint – nevelési-oktatási intézményekben 7216 gyógypedagógus, konduktor és 816 pszichológus, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben 2783 gyógypedagógus, konduktor, 1092 pszichológus, valamin 2108 egyéb speciális szakember segíti.
Mivel kevesebben vannak az óvodában felfedezett SNI-sek, mint általános iskolás társaik, későn derül ki a probléma.
Kisgyerekkorban ugyanis még enyhék a tünetek, sokszor egy átlagember számára akár észrevehetetlenek is lehetnek, viszont az életkor előrehaladtával felerősödnek, további problémákat okozhatnak. Iskoláskorban jönnek elő ugyanis a tanulási nehézségek, koncentrációs problémák vagy szociális beilleszkedési gondok, sikertelenségek. Ezért szükséges minél korábban az állapotfelmérés, hogy az életkörülmények javuljanak a terápiáknak köszönhetően.
Kiemelt kép: Pixabay