Bár természetkárosítás, állatkínzás, méreggel való visszaélés vagy orvvadászat miatt lenne rá jogszabályi lehetőség, senki sem ül börtönben Magyarországon amiatt, mert szándékosan védett ragadozómadarakat pusztított el. Tizenöt év alatt ezernél is több ilyen állatott mérgezetek meg, mégis csupán négy ügyben született bírósági ítélet eddig. Vannak eredmények a bűncselekmények felderítésében, de a megelőzéshez komolyan kellene csiszolni a vadászok szemléletén Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint.

„2020-ban több bejelentés is értkezett hozzánk, hogy védett ragadozómadarak tetemeit találták meg Gerendás külterületén. Gyanús volt, hogy amikor néhány órával később kimentünk a területre, már nem találtuk meg a tetemeket.

Viszont a közelben élvefogó csapdák voltak elhelyzve, azok környékén pedig védett madarak tollaira és tetemeire bukkantunk.

Ezután rendőrségi nyomozás keretében kerültek ki a helyszínre vadkamerák, amelyek a felvételeket azonnal a webre küldik. Így hiába tűnt el idővel a kamerák egy része, addigra épp elég bizonyítékot szolgáltattak, hogy dokumentáljunk bűncslekmény-gyanús eseteket” – mondta el a Very Important Planetnek Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A szakembert többek között arról Gerendáson leleplezett, védett ragadozómadarakkal szemben feltételezhetően sorozatosan elkövetett állatkínzás és természetkárosítás gyanújáról kérdeztük, amelyről nemrégiben számolt be portálunk is.

Egerészölyv. Fotó: ABeijeman/Pixabay

Kamera vette az állatkínzást

A helyi vadásztársaság területén dolgozó gyanúsított elsősorban a vadászható ragadozó emlősök (róka, borz, nyest, házi görény) gyérítésére széles körben használt és engedélyezett élvefogó csapdákat üzemeltetett nagy számban. A férfi a csapdába szorult védett ragadozómadarakat azonban nem engedte szabadon, hanem a kamerák előtt egy hurkos bottal a nyakuknál fogva kirángatta onnan az állatokat, ezzel akár súlyos sérülésüket vagy pusztulásukat okozva. A csapdákba kihelyezett élő madár csalikból egyébként az is feltételezhető, hogy az elsődleges cél nem ragadozó emlősök, hanem akár madarak elfogása is lehetett. A kamerával megfigyelt helyszínről minden esetben elvitte a befogott madarakat – a felvételek által bizonyíthatóan összesen 10 egerészölyvet és egy karvalyt -, ami egyrészt engedélyköteles, másrészt nem tudható, mi történt az állatokkal ezután. Joggal feltételezhető, hogy elpusztította azokat. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) indított nyomozást állatkínzás, természetkárosítás, orvvadászat miatt.

2005 óta csak négy ügyben született ítélet

„2005 óta mindössze négy olyan bírósági ügy zárult le, ami védett ragadozómadarak elpusztítása miatt indult, holott sokkal több ilyen esetről szerzünk tudomást, és ezekről informáljuk is a hatóságokat. Legalább 1600 védett állattal, köztük több mint ezer madárral végzett méreg tizenöt év alatt, ebből 259 az jelentős természetvédelmi értéket képviselő sasok közé tartozott. De ez csupán a jéghegy csúcsa.

A négy említett ügyben egyetlen vádlottat sem ítéltek letöltendő börtönre, noha a jogszabályok alapján akár több éves börtönbüntetést is kiszabhatott volna a bíróság.

A négy ügyből háromban hivatásos vadász volt az elkövető” – foglalta össze a ragadozómadarak elpusztításával kapcsolatos nyomozások és eljárások tanulságait Orbán Zoltán.

Hozzátette azonban, az NNI-vel, a rendőrséggel és nemzeti parkokkal együttműködve sokat javult a bűncselekmények felderítése, uniós forrásból már a második, PannonEagle ragadozómadár-mérgezés elleni akciósorozatot tartják, felálltottak egy méreg- és tetemkereső kutyás egységet, és forródrótot működtetnek a mérgezések bejelentésére, ami nagyon jól működik.

Tura: 114 megmérgezett állat egy helyen

2016 óta nem zárult le bírósági ügy, de több felderítése is folyamatban van. A gerendási mellett például nyomoznak minden idők legsúlyosabb szándékos mérgezésével, a közfelháborodást kiváltó turai esettel kapcsolatban is, amire tavaly augusztus közepén derült fény. A Pest megyei település határában szeptember közepéig 132 idegméreggel kezelt csalétket és 114 megmérgezett állatot gyűjtöttek össze egy vadásztársaság területéről. A megmérgezett állatok 96 százaléka madár volt: rétihéjják, egerészölyvek, hollók, barna kányák, erdei pityerek és egy rétisas.

Mindössze két héjját sikerült megmenteni.

Változtatni kell a vadászok szemléletén

Szirti sas. Fotó: Pixabay/TheOtherKev

Az MME szóvivője szerint az eddigi esetek alapján a ragadozómadár-mérgezések zömét a hivatásos vadászok követik el úgy, hogy a madarak járulékos áldozatok, vagy kimondottan a szárnyas ragadozókat célozzák.

Mindezt azért, mert úgy vélik, ha kevés az apróvad, annak az az oka, hogy a védett ragadozómadarak levadásszák az állomány zömét.

„Ezt állítani nagyjából akkora szakmaiatlanságra vall, mintha egy fizikus azt mondaná, hogy nincs gravitáció. A valóság az, hogy a ragadozómadarak a leggyengébb példányokat kapják el, ezzel pedig a zsákmánypopuláció egészségét védik. Az apróvadak számának a csökkenését inkább okozza az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolja a természetes élőhelyeket, az apróvadak így könnyebben válnak prédává, plusz a lehetségesnél kisebb a szaporodási sikerük” – magyarázta Orbán Zoltán. Évszázados zsigeri beidegződéseket kell megváltoztatni, azt a szemléletet, ami kártevő konkurensnek véli a „görbe csőrű” ragadozómadarakat – amelyeknek például a rágcsálók ritkításában is komoly szerepük van.

Borítókép: Turai madártetem. Fotó: Police.hu