Zaj-, fény- és légszennyzéssel jár, az aszály miatt kiszáradt növényzet környezetében pedig kifejezetten tűzveszélyes, a kormány mégis ragaszkodik a tűzijátékhoz. Méltó ünneplést a levitézlett durrogtatás nélkül is lehetne tartani, környezetkímélőbb és innovatívabb módon.
Hiába gyűlt össze július eleje óta közel 200 ezer aláírás az aHang augusztus 20-i tűzijáték helyett gazdasági stabilitást szorgalmazó, petíciójának támogatására, a kormány hallani sem akar „Európa legnagyobb” tűzijátékának” lemondásáról.
Az ünnepségek teljes költségére vonatkozó információkat tíz évre titkosítottak, de annyit elárultak, hogy nem lesz drágább, mint a tavalyi.
Akkor 12 milliárd forintba került a kormányzati ünneplés. Az is tudható, hogy csak a pirotechnikára 1,3 milliárd adóforintot égetnek illetve durrogtatnak el, nagyjából fél óra alatt.
Tűzveszély, rettegő állatok
Ha a lakosságot érintő súlyos megszorítások és a fényűző ünneplés közt feszülő morális ellentéttől eltekintünk, akkor is bőven van ok arra, hogy a tűzijáték helyett másféle módon ünnepeljünk. Először is a tavasz óta tartó súlyos aszály miatt annyira kiszáradt a növényzet, hogy egy szikrától lángra lobbanhat: nem véletlenül van tűzgyújtási tilalom közel két hónapja az országban. Idén Magyarországon ennek ellenére is 6500 hektár erdő égett le, míg az elmúlt 16 évben ez éves átlagban a 300-at sem érte el.
Márpedig egy tűzijátéknál nem egy szikra keletkezik, így mindig fennáll a veszélye, hogy felgyújtja a környezetét.
A hatalmas zaj ráadásul rettegéssel tölti el, megijeszti a házi és vadállatokat is. Mindenki tisztában van vele, hány kutya szalad világgá szilveszterkor is, és a madarak, kisemlősök is elmenekülnek a riaadalmat keltő zaj elől. Nincs ez másként az államalapítás ünnepén sem.
Légszennyező színek, por és füst
A tűzijátékok a zaj mellett jelentős környezetszennyező hatással is bírnak. A különböző színeket más és más fémsó hevítése idézi elő: lítiumtól rózsaszín, a réztől és a báriumtól kék és a zöld, a kalciumtól és a stronciumtól pedig a piros lesz a tűzijáték színe. A kék tűzijátékhoz arzént, ólmot vagy szelént is használnak, bár manapság az ólmot és a higanyt már mellőzik. A gyártáshoz viszont használják, ezt jelzi a tűzijátékok után a levegőbe kerülő ólomrészecskék mennyisége. A kijuttatot más fémek sem tűnnek el, hanem a levegőből bekerülnek a talajba és a vizekbe. Ezek nem jelentéktelen mennyiségek. Egy felmérés szerint egy órával a tűzijáték után a levegő stronciumtartalma például a korábbi 120-szorosára, a magnézium 22-szersére, bárium 12-szersére emelkedett. Nem elhanyagolható az sem, hogy a szálló por – amiből egyébként is bőven van a Kárpát-medencében – koncentrációját is megnövelheti, akár a korábbi nyolcszorosára is.
Van olyan kutatás, amely szerint egy nagyobb tűzijáték annyi füstöt ereget a levegőbe, mint egy közepes erdőtűz. Márpedig a budapestivel kapcsolatban azzal dicsekszik a kormány, hogy ez lesz Európa legnagyobbja.
Máshogy is lehetne
Pedig lenne alternatíva az méltó ünneplésre tűzijáték nélkül, innovatívabb és környezetkímélőbb módon is. Ötletért sem kellene messzire menni: évek óta Pécsen rendezik meg a Zsolnay Fényfesztivált, ahol olyan világszínvonalú, lenyűgöző és grandiózus, 3D-s fényfestésekkel, mozgó fényinstallációkkal találkozni, amelyre idén júliusban nagyjából százezer látogató volt kíváncsi.
Bár a fényfestésnek nincs zaja, nem büdös, és jóval kisebb károsanyag-kibocsátással jár, képes lehet ugyanúgy ámulatba ejteni a közönséget, mint egy tűzijáték. Egy 21. században élő nemzethez ez inkább lenne méltó látványosság, mint a drága és ökológiai károkat magában hordozó színes durrogtatás.
Borítókép: Pixabay/svetlanabar