Rovarokról hallva sokaknak rossz élmények ugranak be elsőre. Pedig számos olyan faj van köztük, amely a kertek védelmében segíthet nekünk. Ráadásul a pusztulóban lévő rovarok nélkül a teljes ökoszisztéma veszélybe kerülhet.
Lakásban röpködő büdös poloskák, fülünkbe zümmögő és csípős szúnyogok, szemtelen, mindent megmászó legyek, asztalon hagyott gyümölcsökbe költöző darazsak – sokan eféle bosszúságokra gondolnak, amikor eszükbe jutnak a rovarok. Pedig sok, számunkra is hasznos fajuk él körülöttünk. Az állatvilág legnépesebb osztálya a rovaroké, az ismert állatfajok közül nagyjából egymillió tartozik ide. Európában mintegy százezer fajuk ismert, Magyarországon ebből 27 ezer van jelen.
Rovarok nélkül az emberiségnek is vége
Szépnek ugyan a legtöbb esetben csak a velük foglalkozó entomológusok látják őket, és házi kedvencként sem igazán népszerűek, az ökoszisztémában betöltött jelentős szerepük viszont megkérdőjelezhetetlen. Először is elvégzik a növények beporzását, amelytől a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés jelentős részben függ. Emellett táplálékot jelentenek madaraknak, denevéreknek, halaknak, hüllőknek, kétéltűeknek és néhány emlősnek is.
Hozzájárulnak az elhalt növényi és állati maradványok feldolgozásához, eltüntetéséhez és a kártevő rovarokat is megtizedelik.
Belátható, hogy mivel az állatfajok felét-kétharmadát adják, eltűnésük az ökoszisztémából emberiség sorsát is megpecsételné. Ezért is aggasztó, hogy egy kutatás szerint évente 2,5 százalékkal csökken a mennyiségük a világon. Ha ebben az ütemben halad tovább az urbanizáció, az élőhelyek csökkenése, a növényvédő szerek használata és a klímaváltozás miatt kialakult folyamat, a század végére kihalnak a rovarok.
A pettyes tetűirtó és az éjszakai falógép
A rovarok megkedveléséhez némileg közelebb vihet, ha bemutatjuk néhány fajukat, amelyek megjelenése nagyon hasznos a kertben. Vegyszerek helyett ugyanis „biofegyverként”, természetes ellenségként pusztítják el a kártevőket.
A hétpettyes katica bájos küllemének köszönhetően rovar létére még általános népszerűségnek is örvend. A levéltetveket fogyasztja jó étvággyal, tömeges megjelenésük viszont intő jel, hogy kezelni kell a tetűproblémát.
A katica a szövőatkát és a pajzstetveket is pusztítja, sárga páncélú rokona pedig a lisztharmat eltüntetésében jeleskedik.
Az éjszaka aktív futrinka falánk kis bogár: saját tömegének akár háromszorosát is bekebelezi naponta, ráadásul már lárvái is ragadozók. Étlapján csigák, hernyók, cserebogárpajorok és a krumplibogár szerepel, így ahol kellő számban megjelennek, nem kell olyasféle inváziótól tartani, amiről a nemrégiben számoltunk be az RTL Klub tudósítása alapján.
A világító csigagyilkos és a fátyolos hadosztály
Bár főként arról ismertek, hogy júniusi éjszakákon világítva keresik párjukat, és ezzel mesebeli látványt varázsolnak elénk, a szentjánosbogarak lárvái mérgező harapásukkal csigákat végeznek ki, majd falnak föl – megmentve mondjuk a salátáinkat.
A fátyolkák igazi kártevőirtók. Lárvái elpusztítják a növények nedvét szívogató kártevők széles körét, ezért kifejezetten tenyésztik is őket biologiai védekezéshez. Hatékony ellensége a levéltetűnek, atkának és kabócának. Egyetlen lárva élettartama alatt 200-500 levéltetűt, illetve 30-50 atkát fogyaszt el. Ezért egy fátyolka-sereg vetekszik a vegyszeres irtás hatékonyságával.
A rovarvilág Alienjét tenyésztik is
Az első ránézésre a háziméhre hasonlító zengőlégy egyáltalán nem ad ki olyan „zengő” hangot, mint egy légy. Ellenben lebegéskor képesek percekig egy helyben maradva repülni. Az imágók a petéket közvetlenül a levéltetűtelepek közepébe szeretik lerakni. Míg az imágók ártalmatlanok és mézharmatot vagy virágport fogyasztanak, addig a lárvák igazi ragadozók. Bebábozódásukig akár 900 levéltetűt is elfogyaszt egy lárva.
Igazi horrorfilmbe illő módon végez a kártevőkkel a fürkészdarázs, amelynek imágója megtalálja a rovart, bábot vagy lárvát, petéjét annak testére helyezi, vagy tojócsövével a test belsejébe juttatja, majd lárvája a petéből kikelve belülről falja fel a gazdatestet. Gyakran használják őket zöldségfélék, gyümölcsök, dísznövények, de még dohány és különböző üvegházi növények védelmére is, petéi, lárvái kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A fürkészdarázs elpusztítja többek közt a molytetveket, a kukoricamolyt, a bagolylepke hernyókat, palyzstetveket, aknázólegyeket is. Az emberekre azonban teljesen ártalmatlan, nem csíp, nem is agresszív.
Borítókép: Patera Kamillay