Nagyon valószínű, hogy tavasztól őszig most már állandóan jelen lesznek a barna medvék Magyarországon. Európa-szerte növekszik a számuk, a fiatal egyedek pedig új területeket keresnek. Ha összefutnánk velük, nem kell megijedni, alapvetően békés természetűek, de a tisztes távolságot meg kell tartani. Etetni pedig eszünkbe se jusson!

„Várható, hogy egyre több észlelésről érkezik bejelentés. Ahogy az is, hogy állandó jelleggel megjelennek a barna medvék Magyarországon. Beköltözésről nehéz beszélni, mert óriási, 2-300 négyzetkilométeres mozgásterülete is lehet egy-egy egyednek, és azon belül bárhol felbukkanhat márciustól október végéig hazánkban. Ráadásul nem ragaszkodnak saját territóriumhoz, több egyed is használhatja ugyanazokat a forrásokat” – mondta el a Very Important Planetnek Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

A szakembert arról kérdeztük, mire számíthatunk a jövőben, miután egyre gyakrabban érkezik hír az ország területén felbukkanó medvékről. Legutóbb május végén előbb a Váchoz közeli Acsa és Püspökhatvan környékén, majd egy héttel később már Aszódnál bukkant fel egy egyed.

Főleg a Felvidékről jönnek a fiatalok

A medvék szinte kizárólag Szlovákia felől, a Kárpátok felvidéki részéről érkeznek hozzánk, és többnyire nem is merészkednek tovább az Északi-középhegység kevésbé frekventált területeinél. Vannak persze kivételek. 2018-ban még nevet is adtak a tömörkényiek annak a fiatal hímnek, amely májustól június elejéig heteken át lázban tartotta az országot, miután több száz kilométert megtéve a Felvidéktől egészen a Csongrád megyei Sándorfalváig jutott. “Róbertet” végül ott terítették le altatólövedékkel, majd vitték vissza a Felvidékre. Pár héttel később ugyancsak a Dél-Alföldön, Békés majd Csongrád megyében bukkant fel egy másik egyed, ami érkezhetett Szerbia vagy a Kárpátok romániai része felől is, de ez az irány egyelőre nem jellemző.

Patkó László szerint a növekvő észlelésszámnak csak részben az az oka, hogy az utóbbi időben többen és többet járnak a természetbe, vagy hogy nagyon sok helyen van már felszerelve vadkamera.

„Az utóbbi 20-30 évben Európa nagy részén megnövekedett a nagyragadozók száma, és a fiatal egyedek új területet keresnek”

– mondta el a szakember.

Súlyos konfliktusokhoz vezet az etetés

A barna medve a legalkalmazkodóbb nagyragadozónk: akár egy kukoricásban is elvan egy ideig, ha pedig úgy hozza a sors, ételmaradékokon is elél. Emiatt nehéz megmondani, mitől lesz vonzó egy-egy terület a medvéknek.

A könnyű préda persze mindig vonzó. Ez az oka a végzetének is, hiszen Erdélyben a legutóbbi időkig sok helyen szándékosan etették, mondjuk egy szelfiért, vagy hozzáférhetően tárolták a kukákat, amelyek fosztogatásával jóllaktak.

A medvék így sok helyen megszokták az embereket, és amikor valamiért nem jutottak a könnyű falatokhoz, fenyegetővé váltak, rátámadhattak az etetőikre.

Ilyen problémás medvék nálunk szerencsére még nem bukkantak fel, és hogy ez így is maradjon, a lakossági hulladéktárolásra nagyon oda kell figyelni a medvejárta területeken. Igaz ez a szemetelésre is: még a kihelyezett hulladéktárolókat se feltétlenül használjuk az erdőben. Amit be tudtunk vinni az erdőbe, azt ki is tudjuk hozni – hangsúlyozta Patkó László.

A futásnál jobb praktikák is vannak

A természetjárás során bárki összefuthat medvével az ország északi hegységeiben, dombságaiban. Ilyenkor nem kell megijedni, és hanyatt-homlok futásnak eredni vagy fára mászni – pláne, hogy a medve sokkal jobb futó, mint mi, és jobban is mászik fára. Vannak egyszerű praktikák, amelyeket betartva jól jöhetünk ki a szituációból, vagy megelőzhetjük a veszélyes helyzet kialakulását. Ezekről a WWF Magyarország négy jól átlátható és könnyen megjegyezhető infografikát készített, amelyeket kirándulás, kempingezés előtt érdemes átnézni, de tippeket kaphatunk a kukák helyes kezelési gyakorlatával kapcsolatban is.

Villanypásztorral és őrkutyákkal pedig az állattartók is elkerülhetik a konfliktust a medvével.

Helye van az ökoszisztémában

„A barna medve, mint a nagyragadozók általában, indikátorfajnak tekinthető: olyan csúcsragadozó, amelynek a jelenléte azt mutatja, hogy kedvező irányban alakult az ökoszisztéma. Ha itt vannak, azt jelenti, hogy a prédafajokból is van elég, és ezek számát kordában is tarthatják. Ezáltal növelhetik a biológiai változatosságot a dögevőktől a rágcsálókon át egészen a növényvilágig” – magyarázta a szakember.

Meg kell szokni a látványukat. Fotó: Pixabay/Free-Photos

Hozzátette, hogy együtt tudunk-e velük élni, az csak a társadalom alkalmazkodó képességétől függ, hiszen táplálékot találnak eleget. A nagyragadozók jelenlétével különösen érintett csoportokat – mint az állattartók, vadgazdálkodók, nemzeti parkos szakemberek és a helyi lakosok – pedig be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba.

A borítókép illusztráció: Pixabay/Pexels