Bár az ország erdőinek negyedét már most is az akác teszi ki, ez az arány tovább növekedhet – az erdőtelepítési program költségvetéséből. Az akácültetvények viszonylag gyors anyagi hasznot hoznak a gazdáknak, de az őshonos erdőkhöz képest ökológiailag szinte értéktelenek, természetvédelmi szempontból pedig inkább károsak.
„Statisztikailag erdőnek számítanak a fekete- vagy erdeifenyőből, nemes nyárból és akácból álló telepítések is, de ezek valójában kultúrerdők és faültetvények, amelyek biodiverzitása sokkal alacsonyabb szintű, mint egy természetes erdőé. A faültetvények ipari célból telepített fásszárú mezőgazdasági monokultúrák.
Egy vagy két, többnyire idegenhonos fajból állnak, amelyek egykorú telepítések.
Ezek is képesek ugyan csökkenteni a szálló por mennyiségét vagy tisztítani a levegőt, akár néhány madárfajnak is adnak fészkelőhelyet, de az összetett, önfenntartó természetes életközösséggel rendelkező természetes erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak csak töredékét tudják nyújtani – mondta el Very Important Planetnek Gálhidy László.
Idegenhonos özönfajok otthona
A WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője kifejtette, a faültetvényekben megjelenő növényfajok jelentős része idegenhonos, invazív – például a bálványfa, a selyemkóró, a gyalogakác -, így azok terjedésére is kiváló terepet biztosítanak. Bár van klímavédelmi szerepük, a széndioxid-tároló kapacitásuk jóval kisebb és rövidebb távú is, mint egy természetes erdőé.
Hiszen azért telepítik, hogy az ipar minél előbb feldolgozhassa, akkor pedig újra a környezetbe kerül az a szén-dioxid, amit addig tároltak.
Több mint 100 milliárd van rá
A szakembert az állami erdőtelepítési program kapcsán kérdeztük, amelynek sikeréről még tavaly ősszel számolt be a kormány erdőkért felelős helyettes államtitkára.
Szentpéteri Sándor szerint mióta 2019-ben átalakították a pályázati rendszert, a támogatásra felhasználható uniós keretet pedig 59 milliárd forintról 104 milliárdra emelték, egyre népszerűbb az erdőtelepítés Magyarországon. A hivatalosan is ipari célú faültetvények támogatási kerete szintén bővült: 6,5-ről 11,5 milliárdra. 2019 óta az adatok szerint 39 ezer hektár új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére jelentettek be igényt a magántulajdonosok – mondta el a politikus. Azt ugyanakkor nem részletezte, milyen arányban telepítettek az egyes fafajokból. Pedig ebből világosabb lenne, ökológiai vagy inkább statisztikai szempontból értékelhető sikerként az erdőtelepítési program.
Jobb pénzt hoz az akác
„A fenyők telepítése már nem jellemző, de az akácot továbbra is előszeretettel ültetik a magántulajdonosok. Jelenleg nagyjából 450 ezer hektár akácos van Magyarországon, ez a hazai erdők negyede. Közép-Európában egyetlen olyan ország sincs, amelyikben ilyen hatalmas arányban lenne jelen az akác” – hangsúlyozta Gálhidy László.
Az akác egy észak-amerkai faj, amivel nem csak az a baj, hogy idegenhonos, hanem az is, hogy monokultúrában ültetik, így egy akácosból szinte teljesen hiányzik az élővilág, miközben a talajban lévő nitrogént is feldúsítja.
Viszont gyorsabban nő, jó mézelő, így hamarabb és nagyobb hasznot hajt a tulajdosnak, mint például egy őshonos, ökoszisztémájában is gazdag tölgyes.
Anyagi vagy ökológiai haszon
„Létezik egy nemzeti erdőstratégia, amelyben célként szerepel, hogy növelni kell Magyarország erdősültségét, 22-ről 27 százalékra. (Ezt 2030-ra kell elérni – a szerk.) Ez azt jelenti, hogy több százezer hektárnyi erdőt kell telepíteni, de jelenleg évi párezer hektár az, ami meg is valósul. Ráadásul főként olyan területeken, ahol azelőtt sosem volt erdő, hiszen gyep borította, és a jelenlegi klimatikus adottságoknak is az felelne meg.
Az erdőtelepítéseknél pedig el kellene dönteni, hogy inkább rövid távú gazdasági hasznot akarunk-e elérni, folytatva az akác telepítését, vagy az EU két éve elfogadott biodiverzitás-stratégiájának szellemében hozzálátnánk helyreállítani a biológiai sokféleséget, az arra alkalmas területeken őshonos erdők telepítésével” – hangsúlyozta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
Borítókép: A látszat csal, ez nem erdő. Nemes nyár ültetvény a Homokhátságon. Fotó: Tombácz Róbert