A Gortva-patak völgye a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe, csak vezetővel látogatható. Élőhelyei több európai szinten is ritkaságnak számító állatfajnak nyújtanak otthont.
A Karancs-Medves vidéke autópályáktól és nagyvárosoktól távoli, tömegturizmustól védett helyen fekszik Észak-Magyarországon, a határvidéket alkotja Salgótarján közelében. A környék hegycsúcsai, várai, erdei, kilátópontjai is vonzerőt jelentenek, de talán legkülönlegesebb része, a Gortva-völgy csak vezetővel látogatható.
Május végén rejtett természet kincseinek óvatos felfedezésére, megcsodálására hív a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, vezetett túra keretében. Mint az eseményhez kapcsolódva írják:
A Medves-fennsík keleti irányában folyik a Gortva-patak, melynek völgye a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe, amit belépésre jogosult személy vezetésével lehet látogatni. Most a túra során a résztvevők láthatják azokat a természeti értékeket, élőhelyeket, amelyek több európai szinten is ritkaságnak számító állatfajnak nyújtanak otthont.
A nemzeti park honlapján közölt tanulmány szerint e területen kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve helyreállítása: szubmontán és montán bükkösök, pannon gyertyános tölgyesek, pannon cseres-tölgyesek, lápi szitakötő, nagy szarvasbogár, havasi cincér, szivárványos ökle.
A területen természetszerű erdőket találunk,
különösen a nagy szarvasbogár, havasi cincér és a nyugati piszedenevér
számára fontos a tanulmány szerint az idős állományrészek, faegyedek,
valamint holt faanyag mennyiségének növelése. A megóvás része az akácosodás és a faunaidegen elemek visszaszorítása, mellőzése, különösen az amúré és pisztrángsügéré. A területen található nedves rétek, természetszerű erdők változatos állományszerkezetének, elegyességének fenntartása is cél itt, hiszen a skarlátbogár vagy éppen a
díszes tarkalepke élőhelyéül is szolgálnak, míg az inváziós fafajokkal (elsősorban akáccal) fertőzött erdőállományok természetességét javításani kell.
Aki máskor jár erre, e fajokban gazdag völgybe ugyan nem léphet be, de a karancs-medves.info alapján a Medves-fennsík központját és Rónabányát összekötő sárga sáv gyalogos és sárga hegyikerékpáros turistajelzésen láthatja a Gortva völgyének felső részét. Mint a honlap a vidék földrajzával kapcsolatban írja:
A Gortva ékes példája annak, hogy a fennsík peremébe eróziós völgyekként hogyan vájják be magukat a vízfolyások. Mint A turistajelzés közvetlen közelében le is ereszkedhetünk a patakhoz, melynek medre érdekes, vöröses-narancssárgás színű. A Gortva forrásánál egy felhagyott szénbányászati táróból lép ki. A víznek magas a szulfáttartalma, amelyből kiválik egy vöröses színű, vasban gazdag anyag, ami „megszínezi” a völgyet.
Vízválasztó hegyvidéken járunk, ami tovább növeli a jelentőségét. A salgóbányai Medves Hotelnél hazánk leghosszabb határainkon belül eredő folyója, a Zagyva forrását találjuk, amely a Tiszába torkollik. A Medves-fennsíkról induló Gortva-patak viszont Felvidék felé átlépi a határt, vize a Rimán és a Sajón keresztül jut a Tiszába.
Kiemelt kép: Rónafalu a Medves-fennsík déli peremén. Fotó: VargaA/Wikipedia Commons