A körforgásos gazdaságra, és azon belül a körforgásos építészetre való áttérés égetően fontos lett a globális felmelegedés korában. A létra egyik foka, amikor használt farmert használnak fel épületek, szobák szigetelésére, de van ennél jóval feljebb is. Építettek például energiapozitív, oázisként funkcionáló, levegőt tisztító városházát Nyugat-Európában. A részleteket néhány meghökkentő adat és különleges holland példa kíséretében a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete Green Talkján ismerhettük meg.
Kína 2011 és 2013 között több cementet használt fel, mint az Egyesült Államok az egész 20. század során. Napjainkra az épített környezet mérete meghaladta a természetes környezet méretét, vagyis világszerte több az ember által előállított anyag, mint a biomassza. Az ENSZ előrejelzése szerint a következő 40 évben csak rosszabb lesz a helyzet. Kétszer akkora területet foglalunk el,
„minden rétre felhúzunk egy Párizs méretű várost”.
Erre megoldás a körforgásos gazdaságra való áttérés. Mindezt Horváth Bálintnak, a holland nagykövetség körforgásos gazdasági szakértőjének előadásából derült ki a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete Green Talkján, amelynek témája legutóbb a körforgásos építészet lett.
Ma a legtöbb ország minél többet akar építeni ugyanis,
közben Hollandia élen jár a körforgásos gazdaságra való áttérésben. A Green Talk során holland példákkal tarkítva megismerhettük a körforgásos építészet létráját is, amelynek tetején az alapanyagok felhasználásának csökkentése vagy elutasítása áll.
Az előadó kiemelte, az egyik prioritás, hogy egyre kevesebb nyersanyagot használjunk fel a gazdasági növekedés során. Amszterdamban a Phillips már a fényt adta el szolgáltatásként a helyi nemzetközi repülőtérnek, nem az izzókat, amelyek a cégnél maradtak. Ötven százalékkal csökkentették így az energiafelhasználását, amelyből a sokat hangoztatott win-win szitáció lett. Mint hozzátette,
megjelent már a homlokzat is szolgáltatásként, az okoshomlokzatok formájában.
A termékek tervezése körforgásos szempontból szintén prioritást élvez, a csokornyakkendő is készülhet melléktermékből, nyesedékfából, mint amilyent az előadó is viselt.
Előremutató a környezetpozitív gondolkodás, ami az épületek működésének beágyazása a környezet működésébe. A venlói városháza egy energiapozitív épület, amely a saját energiafelhasználását megtermeli, sőt még többet is. Ivóvíz-minőségűre szűri meg az esővizet, de nemcsak ezért működik igazi oázisként. Levegőszűrő funckiójának köszönhetően jobbak a levegőminőségi adatok a környezetében, mint máshol a településen.
A Liander irodaházban a régi az „új” új, hiszen az új irodák nyolcvan százaléka korábbi helyi épületekből származik. Így a szállítást is megspórolva tovább csökkentették az építkezés ökológiai lábnyomát.
A javítás, felújítás, újragyártás hármasa szintén fontos lépcsőfokokat jelent a körforgásos gazdaság létráján.
Az újragyártás új termékek készítését jelenti second hand összetevőkből. Horváth Bálint elmondta: egy körforgásos gazdaságban fontos, hogy nem a hulladékot akarjuk kezelni, hanem eleve el akarjuk kerülni a hulladékok képződését. Például úgy, ha olyan termékeket hozunk létre, amelyeknek hosszú az élettartamuk. Mindezt körforgásos tervezésnek hívjuk, az építészetben pedig ez a moduláris építészet.
Egy viszonylag alacsony lépcsőfokot jelent a továbbhasznosítás,
amikor már nem az eredeti funkciója szerint hasznosul a termék. Ilyen, amikor farmert használnak fel épületek, szobák szigetelésére. Körforgásos betontermelés is létezik, ami a beton szétzúzása homokra és kavicsra, itt új holland technológiát jelent a smartcrusher.
A Madaster pedig nem más, mint az anyagútlevél, amelynek lényege, hogy az épületek elkészülésénál leltárba veszik a felhasznált anyagokat, így az elbontásnál tudjuk majd, hogyan lehet őket felhasználni.
Kiemelt kép: a venlói városháza. Forrás: YouTube