Száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint napjainkban – közölte kedden a LoupO határokon átívelő medve- és farkasfigyelő projekt. Az EU által támogatott projekt munkatársai 70 egyedet azonosítottak 2021-ben a határ francia és spanyol oldalán, a legtöbbet az elmúlt 100 évben, 34 nőstényt és 32 hímet, és további négy állatot, amelynek nemét nem sikerült megállapítani. Az év folyamán 15 medvebocs jött világra.
A populáció a 2018-as 52-ről emelkedett hetvenre 2021-ben. A kutatók azt is megállapították, hogy a faj újraszaporítási programjának 1996-os kezdete óta 114 barnamedve született a 6500 négyzetkilométernyi területen, ahol ritkásan szétszórva él a pireneusi állomány.
A Pireneusokban csaknem teljesen kihalt a barnamedve 1996-ra, amikor első ízben telepítettek be új állatokat Szlovéniából.
Az utolsó „őslakos” barnamedvét 2004-ben lőtték ki, két évvel később négy újabb nőstényt importáltak, ugyancsak Szlovéniából. Az 1997 és 2016 között a Pireneusokban világra jött bocsok mind egyetlen szlovéniai állattól, egy Pyros nevű hímtől születtek. Egy másik, 2016-ban ugyancsak Szlovéniából származó hím barnamedvét, Goiatot tavaly jószág elpusztításával vádolták meg. Úgy tudni, hogy a garázda Goiat egy kost, négy kecskét és egy birkát támadott meg tavaly ősszel a katalóniai Vall d’Aran régióban, de a ragadozó már korábban hírhedtté vált a határ francia oldalán, ahol gazdák az elejtését követelték. Úgy hiszik, hogy jelenleg a katalán oldalon él, ahol legalább egy utódot nemzett tavaly. (MTI)
Borítókép: Pixabay/Free-Photos