Egy nagyváradi kutatócsoport a gyógynövények vizsgálatára, használatára épített fel egy mindenre kiterjedő projektet. A csapat a Tudományos Mecenatúra Pályázat keretében készít videósorozatot a Debreceni Tudományegyetem közreműködésével. A tízrészes ismeretterjesztő filmekben egy-egy növény feldolgozásán keresztül mutatják be a tudományos munkát. Interjú Jurca Tünde vegyészmérnökkel, a projekt vezetőjével.
Mi a kutatásuk célja?
Gyógynövényalapú gyógyszerkészítmények előállítása. Alternatívát vagy kiegészítést ajánlani a hagyományos gyógyszeres kezelésre, ami nem a helyettesítését jelenti. Gyógyszerészként erre nem is törekedhetünk. Szabadalmaztatott termékeink általában krémek, vagy táplálékkiegészítők, immunerősítők, roboráló szerek. 2003 óta többnyire sikeresen pályázunk minden évben a Domus Hungarica ösztöndíjakra, ehhez a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának kell lenni. Ez általában két-három hónapos kutatómunkát jelent magyarországi intézményekben, a mostani pályázat viszont más, itt az Innovációs és Technológiai Minisztérium a finanszírozó.
A projekt címe is beszédes: vigyünk egy kis tudományt a gyógynövények életébe.
Vegyészként hogyan kerültek képbe a gyógynövények?
Temesváron doktoráltam, de komplex vegyületek témakörben a vegyészmérnöki kutatásomat nem akartam folytatni. Mivel gyógyszerész diplomát is szereztem és vonzott a növénytan, a természet, inkább ezt az irányt választottam. Rövid idő alatt Pallag Annamária botanikus professzor közreműködésével felállítottunk egy kis kutatócsoportot, és megkezdtük a gyógynövények vizsgálatát.
A csapatban számos szakterület képviselője helyet kapott, gyógyszertechnológus, biokémikus, orvos is.
Mit lehet még felfedezni a gyógynövények világában?
Nem újdonságot keresünk, hanem tudományos alátámasztást. Egy gyógynövényben több ezer hatóanyag is lehet, nekünk hiteles információkat kell adni arról, hogy a vizsgált gyógynövénynek milyen hatása van, és olyan készítményt kell kikísérletezni, amilyen eddig még nem létezett. Betekintést próbálunk adni a feldolgozási folyamatokba is. Napjaink gyógynövénykutatásának legfontosabb eredménye a gyógynövények hatóanyagainak gyorsabb és pontosabb azonosíthatósága, a növényi kivonatok teljes hatásspektrumának és kölcsönhatásainak felderíthetősége, valamint a pontosabb klinikai vizsgálatok elvégezhetősége.
Manapság egyre nagyobb az igény gyógynövények alkalmazására, mind humán, mind állatgyógyászat területén.
Egyre nagyobb teret hódítanak a gyógynövények a betegségek kezelésében és prevenciójában, mert a tudomány egyre több pozitív hatást tulajdonít a növényeknek.
Magyarországon nagyon sok hiteles oldal van, ahol korrekt információkhoz lehet jutni a témakörben, a debreceni és a szegedi egyetemen is magas szinten foglalkoznak ezzel a kollégák, a laikusoknak mégis nagyon nehéz kiszűrni a megfelelő forrást.
Kutatóként csak a tudományosan alátámasztott információkat fogadom el.
Van specifikus betegségcsoport, ami meghatározza a kiválasztást?
Nincs, nem ez alapján történt a növények kiválasztása. A korábbi kutatómunkák közül emeltük be azokat, amelyekről már született tudományos cikk. Rengeteg faj van, nem minden esetben sikeres a vizsgálat, általában hat növényből egy vagy kettő esetében születik eredményes tanulmány.
A kiválasztás akkor szerencse kérdése?
Nem lutri. Ma már rengeteg növényt tanulmányoznak, annyira felkapott ez a kutatás, hogy alig találni olyan növényt, amit még nem dolgoztak fel. Fontos szempont, hogy honos legyen a régióban, vagy legalább problémamentesen lehessen termeszteni.
A sarkantyúvirágról addig nem is hallottam, amíg egy osztrák étteremben meg nem kóstoltam, később kiderült, hogy Németországban az év gyógynövénye is volt.
Teljesen rákattantam, érdekelt, hogy milyen terméket lehet belőle előállítani. Finom is, bőségesen terem, minden részét el lehet fogyasztani, annyira megtetszett, hogy egy kongresszusi előadásomat ennek a növénynek szenteltem.
Finomak ezek a növények?
Sok növényről vagy növényi részről nem is tudják az emberek, hogy ehető. Természetesen ami ehető, az még nem feltétlenül finom. A vizsgált virágoknak a zöme rengeteg antioxidánst tartalmaz. Az más kérdés, hogy mennyit kellene ezekből elfogyasztani ahhoz, hogy a hatás érvényesüljön. Az a feladatunk, hogy a feldolgozás folyamán olyan koncentrátumot képezzünk, amiben a hatóanyag dózisa már elégséges.
Mi lesz a kutatási eredmény sorsa?
Nem feladatunk, és nem is célunk a kereskedelmi forgalmazás, de a szabadalmaink gyógyszertári körülmények között kis tételben elkészíthetőek. Ezek a magisztrális készítmények ötletet adhatnak másoknak is.
Hogyan történik a kutatás?
Első lépésként be kell tudni pontosan azonosítani a terepen a növényeket, majd megismertetjük a nézőkkel a vizsgált virág mikroszkopikus képét. Ezt követően az analitikai laborban megtörténik a feldolgozás, a szárítás, extrakció, a liofilizálás, azaz port állítunk elő a növényből.
Elvégezzük a szükséges méréseket, és végül elkészítjük a végleges terméket a gyógyszertechnológiai laborban. Ez lehet krém, tinktúra, vagy akár tea.
A folyamatról készülő kisfilmekben lényegében értelmezzük a kutatómunkát.
Milyen virágok kaptak főszerepet a tízrészes filmsorozatban?
Botanikus kolléganőm kedvence a mezei zsurló, az illatos ibolya, a fehér akác, amit gyerekkorunkban sokan megkóstoltunk. A számomra kedves sarkantyúka, a közismert körömvirág, a vadárvácska, a bíbor kasvirág, a pásztortáska, a kerti jázmin, és régebbi tanulmányaimból a közönséges orbáncfű.
Borítókép: Facebook/ Jurca Tünde