2021 és 2024 között egymilliárd eurót fordít üzemanyagcellás technológia fejlesztésére a Bosch. Cél a nagyobb hatótáv és rövidebb tankolási idő elérése. A tervek szerint zöld hidrogénnel üzemeltetve az üzemanyagcellás hajtásrendszer helyi szinten nulla károsanyag-kibocsátású és klímasemleges. Interjú Gergen Péterrel a, Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának elektromobilitás-fejlesztés igazgatójával.

Hogyan képzeli el álmai autóját 2025-ben?

Az autóipar évtizedünkben talán az eddigi legdinamikusabb fejlődésén megy át. Ennek ellenére 2025 a közeli jövő, három év az autóipari fejlesztések terén rövid időnek minősül. Családapaként nagy hangsúlyt fektetek a biztonságos, a környezetbarát és a kényelmes közlekedésre. Olyan járművet szeretnék, amely a legmodernebb technológiáknak köszönhetően nemcsak a szeretteimet védi meg, hanem a gyermekeink és unokáink számára is élhető bolygót biztosít a jövőben.

A Boschnál a járműbiztonsági rendszerektől kezdve a környezetbarát elektromos és hibrid hajtásokon keresztül egészen a legmodernebb, mesterséges intelligenciával támogatott vezetési rendszerekig foglalkozunk a legkülönbözőbb gépjárművek alkatrészeinek fejlesztésével.

Mi a fő irány a műszaki fejlesztésben? Akkumulátoros technológia vagy üzemanyagcellás hajtásrendszer-technológia?

A Bosch kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszában az elektromobilitás, a hidrogén és a mesterségesintelligencia alapú fejlesztések állnak, amelyek hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez. A legfőbb célunk, Életre tervezve szlogenünknek megfelelően olyan termékek fejlesztése, melyek jobbá teszik az emberek életét. Ha röviden kellene válaszolnom, a célunk egy biztonságosabb és fenntartható mobilitás megteremtése.

Arra készülünk, hogy az elektromos járművek iránti kereslet világszerte nő.

A várakozások szerint 2035-ben az újonnan regisztrált járművek 60 százaléka már elektromos lesz. A Bosch nyitott valamennyi jövőbeni erőátviteli technológia irányába, folyamatosan fejleszti a belső égésű motorokat is, és elkötelezett támogatója a nulla károsanyag-kibocsátású járművezetésnek.

Áramkör. Fotó: Bosch

A Bosch az elektromobilitásra technológiai alternatívaként tekint, és a tisztán akkumulátoros mellett az üzemanyagcellás hajtásba is invesztál. A tervek szerint a vállalat 2021 és 2024 között egymilliárd eurót fordít üzemanyagcellás technológia fejlesztésére. Fontos leszögezni, hogy az akkumulátor és az üzemanyagcella nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.

Az üzemanyagcellákban a hidrogén átalakításával jön létre elektromos energia, a Bosch pedig mobil és helyhez kötött üzemanyagcellás megoldásokon is dolgozik.

A Budapesti Fejlesztési Központ részt vesz az üzemanyag-cellás rendszerek komponenseinek fejlesztésében, emellett aktív részese a magyarországi hidrogénplatformnak, ezzel alakítója a magyar hidrogénstratégiának is.

Az üzemanyagcella nagy hatótávokat és rövid tankolási időket tesz lehetővé. Emellett technológiailag már kellően kiforrott a kereskedelmi forgalmazásra és a széles körű alkalmazásra, így a legjobb választás nagyobb terhek és távolságok esetén. Zöld hidrogénnel üzemeltetve az üzemanyagcellás hajtásrendszer pedig helyi szinten nulla károsanyag-kibocsátású és klímasemleges.

A Bosch célja, hogy ebben az évben készen álljon az üzemanyagcella-blokkok gyártására, a teljes üzemanyagcellás rendszer, vagyis a Bosch Fuel Cell Power Module piaci bevezetése pedig 2023-ra várható.

Zöldsávban. Fotó: Bosch

Hogyan segíti, vagy hátráltatja a klímabarát célokat a hazai jogi környezet?

Természetes, ha a kedvezőbb környezet egy vállalkozás számára ösztönzőleg hat. A Bosch a tervek szerint halad saját klímavédelmi céljai megvalósításában. Ennek egyik eredménye, hogy az összes telephelyünk – beleértve a magyarországiakat is – már 2020 óta igazoltan karbonsemleges.

Következő lépésként a Bosch a teljes értékláncában, a beszerzéstől egészen a termékek felhasználásáig figyelni fogja a károsanyag-kibocsátást: 2030-ra, a 2018-as szinthez képest, 15 százalékkal tervezzük mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a teljes értékláncban, azaz a beszállítóitól egészen az ügyfelekig.

A kutatásfejlesztésben kik vesznek részt?

A Boschnál csak Budapesten háromezer kolléga dolgozik a jövő autóipari technológiáin, ebből többszáz mérnök kifejezetten az elektromobilitással összefüggő fejlesztésekkel foglalkozik. A most épülő új campus – melynek 90 ezer négyzetméteres épületét még az idén birtokba vesszük – az elektromobilitáshoz és az autonóm járművekhez köthető kutatás-fejlesztések újabb fontos helyszíne lesz.

Olyan innovációs központ, amely többek között a magyar mérnökök tudását és ötleteit felkarolva járul hozzá a még biztonságosabb és fenntartható, zöld mobilitás megteremtéséhez.

Azon dolgozunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén.

Melyek a hatvani és a miskolci, maklári részleg fő gyártási tevékenységei?

Az elektromobilitáshoz kapcsolódó tevékenységek a cégcsoport hatvani, miskolci és maklári telephelyein is meghatározók. A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. ettől az évtől további e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészek, például új generációs inverterek gyártását tervezi. A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. a K+F tevékenység mellett fontos gyártóközpontja is az elektromobilitási törekvéseknek, új generációs termékei, például a fékrásegítő motor, illetve a menetstabilizátor a hibrid és elektromos meghajtású járművek nélkülözhetetlen alkatrészei.

Az autóipari komponensek mellett a gyár fontos terméke az eBike-okhoz készülő elektromos hajtás is, amelyhez az akkumulátorokat a cégcsoport másik miskolci üzeme, a Robert Bosch Power Tool Kft. fejleszti és gyártja.

A Robert Bosch Automotive Steering Kft. pedig összesen 70 ezer négyzetméter termelési és logisztikai területet, valamint egy integrált, modern szolgáltatóközpontot és irodai területet is kialakít Makláron. Ennek köszönhetően a jövő kormányműveit gyártják Makláron, hiszen az autóipar átalakulásával egyre nagyobb igény van az elektromos kormánymű-rendszerekre. Amellett, hogy környezetbarát az elektromos kormánymű technológiája, jól együttműködik a különböző asszisztensrendszerekkel az automatizált vezetés egyik kulcselemeként.

Gergen Péter

A vásárlókat legjobban érintő kérdés a töltés és a hatótávolság. Milyen kutatásokat folytatnak?

Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző hajtásrendszerek hatásfokának növelésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az akkumulátorokban tárolt energiával minél messzebbre tudjunk eljutni. Ezenkívül nagy potenciált látunk az üzemanyagcella és a hidrogén-hajtás kutatásában, fejlesztésében, melynek alkalmazása szintén pozitívan járul hozzá a hatótávolság növeléséhez és a környezetbarát közlekedéshez.

Hogyan vált be a Bosch menetstabilizációs rendszere, a vészfékrendszere?

A Bosch mindig is alakította a jövő technológiáját, ezt jól példázza az ESP (elektronikus menetstabilizáló rendszer) 1995-ös bevezetése. Az azóta eltelt bő negyed évszázad során mintegy félmillió balesetet előzött meg és sok ezer életet mentett meg. Az ESP ma már a jármű egyik legfontosabb életmentő eszköze és az alapfelszereltség részét képezi szinte az egész világon a személyautókban és haszonjárművekben egyaránt. Mindezek mellett pedig számos vezetéstámogató rendszer és az automatizált vezetés kulcseleme.

Városkép. Fotó: Bosch

Milyen lehetőségeket rejt a szoftverintegráció?

Ez egy nagyon izgalmas és egyre fontosabb terület. Folyamatosan nő a szoftverintegráció iránti kereslet, és a Bosch rendelkezik a szükséges integrációs szaktudással, tapasztalattal.

Mérnökkollégáinkkal pedig korszakalkotó megoldásokra vagyunk képesek. Az tisztán látszik, hogy a lehetőségek tárháza igen széles körű.

Hogy néhány lehetőséget említsek: járművek, amelyek figyelmeztetik egymást a veszélyekre, figyelnek az utasaikra vagy éppen az okos otthonnal kommunikálnak, például az autóból hangvezérléssel lekapcsolhatjuk az a világításunkat.

Borítókép: Bosch