A svédországi Vasa-futás, amelyet március 6-án vasárnap ismét megcsodálhat az egész világ, a földkerekség egyik legszebb, leglátványosabb és legnagyobb téli tömegsporteseménye. Más kérdés, hogy néha előre nem látható események borítják fel a rendet, meg a versenyzőket.
2015-ben például igen mókásan sikerült a rajt reggel nyolckor,
hiszen nem sikerült eltávolítani időben a hálót. Így aztán úgy akadtak bele sokan, mint a balatoni halak a szákba:
Máskor nem kell háló sem ahhoz, hogy kiadósat taknyoljanak sokan. A hatalmas, 15 ezer főben korlátozott mezőnyben külön története van a hasra és hanyatt eséseknek, ez gyakorlatilag szerves része a rendezvénynek:
A híres Vasaloppet, vagyis Vasa-futás hagyományosan március első vasárnapjának viadala, Sälen és Mora között 90 kilométeres távot kell teljesíteni, de a verseny távja, és a sokaság mellett a hagyománya is világraszóló. Éppen 100 éve, 1922-ben svéd újságírói javaslatra született meg,
I. Gusztáv, vagyis Gustav Vasa svéd király ugyanis 1521-ben katonák elől menekülve megtette ezt a távot Morából Sälenbe jutva,
a legenda szerint sítalpon. 1948 óta a verseny állandó időpontja március első vasárnapja.
Tinédzser korú és 90-hez közel járó sportemberek is rendre teljesítik, az átlagéletkor könnyen a 40 fölé csúszik. A verseny honlapja természetesen külön foglalkozik a veteránokkal, akik közül először Bengt Erikssonnak sikerült elérnie, hogy zsinórban hatvanadszor részt vegyen a Vasa-futáson. 2013-ban jött el a nagy nap Erikssonnak, aki már az ötvenes években sem hiányzott.
A leggyorsabb férfiak három és fél óra, a leggyorsabb hölgyek négy óra körüli idővel teljesítik a 90 kilométert, amelynek persze igazi vonzerejét a mezőny látványa adja Svédország és a világ számára. A skandináv államban több millió ember ül a tévé elé, valami hasonlót jelent, mint New York számára a metropolisz maratonija minden november első vasárnapján. A Vasa-futást 1966-ban közvetítették először, de ma már Latin-Amerikában is leköti a sportrajongókat.
Kiemelt kép: YouTube