Kilenc kiképzett mentőkutya boldog gazdája Leczki Sarolta. Részt vett a törökbálinti és a balatonfűzfői robbanás utáni romkutatásban és megjárta a törökországi, pakisztáni és indonéz földrengést is. Munkájához elengedhetetlen a nagy fokú kudarctűrő képesség. Beszélgetés a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mentőkutyás szolgálatának vezetőjével.
Miben különbözik a mentőkutyás szolgálat a hagyományostól?
Ugyanolyan vonuló tűzoltók vagyunk, mint az állomány többi része, nekünk is el kellett végezni az alapfokú tűzoltó iskolát, és meg kellett felelni ugyanazoknak a fizikai és pszichikai feltételeknek. A mentőkutya kiképzésnek nincs külön iskolája, mindent gyakorlati úton sajátítottunk el, ez a legjobb módszer.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a más képzéssel rendelkezőknél nehezebb átalakítani a már berögződött módszereket, és új protokollt kialakítani.
A velem együtt hat fős csapatnak munkarendje sem különbözik, egy nappali szolgálat, két nap pihenés. Két benti kutyánk van, egy tűzvizsgáló és egy személykereső, a többi saját, magunkkal visszük őket.
Mire használják az állatokat?
A mentőkutyákat alapvetően két területen használjuk, romkutatásban és területkutatásban. Az első kategóriába tartozó épületomlások Magyarországon földrengések hiányában általában gázrobbanás, vagy vihar miatt következnek be. Az összedőlt épületeket akkor is át kell vizsgálni, ha nem feltételezhető, hogy találunk túlélőt. Ebben az esetben helyszínkizárást végzünk. Területkutatásnál elsősorban demens, vagy öngyilkosságra készülő személyeket keresünk, többnyire erdős- mezős területeken.
Minden kutya alkalmas a mentésre?
A mentőkutyák kiválasztásában, képzésében éltérőek a szempontok, mint a járőr-, vagy a robbanóanyag kereső szolgálatnál, egészen más jellegű munkát kell végezniük. Sokféle kutya kiképezhető mentőkutyának, terhelhetőség szempontjából a kis- és a középméret az ideális, de a feladatra nincs kitenyésztett fajta.
A yorkshire terriernek és a bernáthegyinek nem való a mentés, viszont a terrierek, a vizslák, a labrador, retriver, belga juhász, border collie vagy az óriás schnauzer is kiváló választás.
Az állat habitusa a döntő tényező, szükséges, hogy igényelje a kontaktust az emberekkel, az idegenekkel is. Legyen motiválható, jól mozogjon a különböző felületeken, és ne befolyásolja a zaj, a tömeg. A képességeiket már kölyökkorban teszteljük, nyolchetes koruk után visszük őket szolgálatba. Arra kell törekedni, hogy a kutya minél több időt töltsön városi környezetben, mert ott tud megtanulni koncentrálni a feladatokra. Ingerben gazdag környezetre van szükség a kiképzés során, hogy az omlás helyszínén később ki tudják zárni a zavaró tényezőket.
A keresésben nem zavarhatja meg az ember jelenléte, a lámpák villogása, vagy bármilyen zaj, ezt már kölyökkorban el kell sajátítaniuk.
Hogyan vizsgáznak a kutyák?
Engedelmességi és keresési feladatokat kell megoldaniuk, a személyi jelzés minden esetben ugatás, addig csinálják, amíg jutalmat nem kapnak, vagy megfelelő jelzést a gazdától. A kutyákat felmérve választjuk ki a szükséges módszertant, két-három év után mindegyikkel elérünk egy bizonyos tudásszintet. Tagjai vagyunk a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetségnek, az itt megkövetelt rendszerben vizsgáztatjuk az állatokat, pályamunkát kell bemutatni, ahol szintenként változik a rejtések nehézsége és az átvizsgálandó területek nagysága.
A bírók a modellezett szituációkban a többi között azt vizsgálják, hogy a kutya adott körülmények között mennyire kontrollálható, hogyan viselkedik a megtalált személlyel, és azt is, hogy a milyen a kapcsolata a kutyavezetővel, akinek szintén sok feladata van.
A kutyavezetőnek fel kell tudni mérnie a lehetséges menekülési útvonalakat, meg kell győződni arról, hogy nincs veszélyes anyag a helyszínen. Nem mindegy, hogy mikor történt a káresemény, ha éjjel, akkor feltehetően az ott lakók aludtak. Ilyenkor az alaprajz segít abban, hogy hol lehetnek a hálószobák.
Melyik volt eddig a legkülönlegesebb bevetése?
Nincs ilyen, ez olyan munka, ahol mindig extrémek a körülmények. Dolgoztunk robbanás után a törökbálinti Mechanikai Művekben, a balatonfűzfői pirotechnika üzemben, volt, ahol a holttestek darabjait kellett megtalálni a kutyának. Kell egyfajta elkötelezettség ehhez a munkához, természetesen nem akarunk halottakkal találkozni, de kegyeleti és járványügyi okokból is elengedhetetlen azok felkutatása.
Voltam bevetésen Törökországban, Pakisztánban és Indonéziában is földrengés után, ezekben az országokban a vallási szempont is fontos volt.
Nagyon ritkán találunk túlélőt, attól függ, milyen munkaterületet kap a csoport a kutatásnál, így egy külföldi keresésénél, mire a helyszínre érünk, a könnyen elérhető sérülteket már kiemelik, maradnak a súlyos esetek, a halottak, és azok, akik mélyen a romok alatt rekedtek.
Az eltűntek felkutatása miben különbözik?
A civil mentőszervezeteknek területkutatásból van a legtöbb riasztása Magyarországon. Az eltűntek keresése egy összetett logisztikai feladat. Első lépésben a családdal kell felvenni a kapcsolatot, megtudni, hogy milyen a keresett személy pszichikai és fizikai állapota, voltak-e ismétlődő szokásai. Egy idős, demens embernél fontos lehet az is, hogy hol dolgozott, élt, akár évtizedekkel korábban, vagy a hozzátartozóit hová temették.
Az összegyűjtött információk alapján kell felállítani azt a keresési tervet, ami alapján a csoportok között szétosztjuk a vizsgálandó területeket.
Az észszerű keresési módszer azonban nem minden esetben sikeres, az öngyilkosságot tervezők eleve nem akarják, hogy megtaláljuk őket, a demensek viselkedése pedig általában nem logikus. A munkánkhoz empátia és nagy fokú kudarctűrő képesség kell, be kell látni a korlátokat, és azt, hogy van benne hibaszázalék, amiről senki sem tehet. Nekünk az feladatunk, hogy az összes lehetséges információt megtudjuk, a szálakat végig kövessük.
22 éves a mentőkutyás szolgálati tapasztalata. Mi változott ez alatt az idő alatt?
A riasztások száma az elmúlt húsz évben egy ideig folyamatosan nőtt, majd beállt egy megközelítőleg állandó értékre. Az eltűnések és a riasztások között eltelő idő azonban csökken, a kilencvenes évek végén három-négy nap is eltelt, mire tudomást szereztünk az eseményekről, ma már egy-két órán belül megkapjuk a jelzést, ami jelentősen növeli a hatékonyságunkat. Sokat segít a közösségi média, a Facebookon van eltűnt személyekkel kapcsolatos csoport is, amelynek számos önkéntese van, de rengeteget köszönhetünk a civil mentőcsoportoknak is.
A hivatásos csoportok gyorsan riaszthatóak, számonkérhető a tudásuk és garantált a felszereltségük, a létszámuk viszont behatárolt.
A civil szervezetek tagjai ugyan nem minden esetben érnek rá, viszont sokkal nagyobb kapacitást képviselnek, rugalmasabban tudnak külföldi oktatáson, tréningeken részt venni.
Van lehetőség a továbbképzésre?
A saját szervezetem, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány is rendszeresen részt vesz külföldi tanfolyamokon, az eltérő protokollok és körülmények frissen tartják a tudásunkat. Néhány éve Thaiföldön tartottam az ottani mentőkutyásoknak bemutatót, érdekes tapasztalat volt, hogy az Egyenlítőhöz közeli klímaviszonyok, hőmérséklet és páratartalom mellett hogyan tudtam dolgozni a kutyámmal. Most egy amerikai tanulmányutat szervezek, az Egyesült Államok ugyanis sokkal előrébb tart a viharkárok kezelésében.
Az ott már évtizedek óta ismert szélsőséges időjárási jelenségek, villámárvizek, trópusi viharok Magyarországon csak az elmúlt években jelentkeztek.
Fontosnak tartom a tengerentúli kollégák polgári védelmi, logisztikai és kereséstechnikai megoldásainak megismerését, azok alkalmazását a kárelhárításban.
Borítókép: Pixabay/andrescarlofotografia