Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedésnek is köszönhetően. Ahol viszont alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét. Az alacsonyabb ingatlanárú területeken ezért kiegészítő ösztönzők vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások elmaradhatnak. Minderre Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) friss tanulmánya hívja fel a figyelmet, amely Budapest sajátos helyzetére is rávilágított. A fővárosban ugyanis a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
„Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Európában. Az Európai Unióban az energiahatékony épületeink aránya a legalacsonyabbak között, a háztartások fajlagos energiafogyasztása pedig a legmagasabbak között van. Szükségszerű egy hazai felújítási hullám, amely a klímacélok elérése mellett egyéb hasznokat hoz az egészség, a beltéri, illetve a kültéri levegőminőség terén. Utóbbi a szilárd tüzelésű kazánok miatt nagy probléma itthon”
– mondta még egy éve Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatónője a Hazai Felújítási Hullám című friss tanulmányuk bemutatásakor, amelyet honlapunk is részletezett. Mint akkor kiderült, az európai állomány 75 százaléka elavult energetikailag, 2050-ben mégis használatban lesz lakóépületeink nagy többsége, 85-95 százaléka.
Nem mellékesen:
„A lakásfelújítási hullámot ugyan meglepően sokan meglovagolják már Magyarországon, de energetikai terv nélkül azonban a legtöbb otthonba belakatolják a rosszat.”
Idén februárban az is kiderült a MEHI újabb tanulmányából, hogy energetikai korszerűsítéssel akár 50 százalékkal is növelhető a családi házak értéke. Az intézet honlapján is fellelhető összefoglaló, illetve a közlemény szerint ugyanis a csaknem nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több mint 50 százalékkal érnek többet a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületeknél.
Az átlagos energiaigényű családi házaknál ez az értéknövekedés várhatóan 20 százalékos.
Amikor a lakóingatlanok értékének változását vizsgálták energiahatékonysági besorolásuk függvényében, 8000 családi házat elemeztek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Lechner Tudásközpont adatbázisainak összekapcsolásával. Ezek alapján a jó energiakategóriájú családi házak ára 15-20 százalékkal magasabb az átlagos kategóriában szereplő ingatlanokhoz képest.
A MEHI szerint a kutatás eredményei igazolják, hogy a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményez. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is. Ahol viszont alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét.
Ezért az alacsonyabb ingatlanárú területeken kiegészítő ösztönzők vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások végrehajtása elmaradhat.
A kutatás során kiderült: az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén. A jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladva már nem mutatható ki további árcsökkenés. Budapest azonban kivétel, ugyanis itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
Kiemelt kép: Pixabay