Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, ami nemcsak a háztartásoknak veszteség, komoly környezetterhelés is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az Európai Unió pénzügyi támogatásával indította el Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszer pazarlás mérséklése áll. A kampányban kiemelt szerepet kapnak a gyerekek, akiknek a fogyasztási szokásai a legkevésbé kiszámítható.
A Magyarországon évente termelődő 1,8 tonna élelmiszer hulladék harmada otthonunkban keletkezik, ami fejenként nem kevesebb, mint 65 kilogrammot jelent.
A Nébih Maradék nélkül programja ezért a háztartásokra koncentrál, azzal, hogy legalább 8-10 százalékkal csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége, ami megközelítőleg 9 milliárd forint megtakarítást jelentene a magyar háztartásoknak.
„Az otthonunkban keletkező hulladék egyik fele valóban szemét, csontok, kávézacc, vagy éppen tojáshéj, zöldségek és gyümölcsök héjai. Van azonban rengeteg olyan termék, amit feleslegesen vásárlunk meg, esetleg helytelenül tárolunk, és pazarlásnak minősül az is, ha túl sokat főzünk, szedünk ki a tányérra, hiszen ilyenkor a még fogyasztható étel a szemetesben végzi” – mondta Kasza Gyula, a Maradék nélkül programvezetője a Very Important Planetnek.
Kétféle lejárati dátumot lehet találni az élelmiszereken: minőségmegőrzési és fogyaszthatósági időt.
Az utóbbival nem ajánlott kísérletezni, mert az a romlékony áruk jelölésére hivatott. Jobb, ha lejárat után a szemetesbe kerül, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni a terméket.
„Ilyen jelzés például a párizsin és más felvágottakon, a friss tejtermékeken is. Azért kaptak fogyaszthatósági időt ezek a termékek, mert jellemzőek rájuk a mikrobiológiai veszélyek, és a lejárati idő után minden nap exponenciálisan növekszik az egészségünket veszélyeztető kockázat. Egy-két nappal a lejárat után talán még nem lesz bajunk tőle, de nem érdemes kockáztatni, az egészségünk fontosabb” – tette hozzá a szakember.
A minőségmegőrzési idő lejárta viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobni, hiszen ez a dátumjelölés a tartósabb termékeken szerepel, amelyek még hetekkel, akár hónapokkal is a lejárati idő után is fogyaszthatóak.
Amennyiben a gyártó előírásának megfelelően tárolták, a csomagolás pedig sértetlen, érdemes ezeket az élelmiszereket megszagolni. Kereskedelmi forgalomba természetesen nem hozhatóak, a Nébih ajánlása alapján azonban termékcsoportonként elolvasható, hogy a lejáratot követően hány hónapig ajánlott a fogyasztásuk.
„A már meglévő nemzetközi ajánlásokat vettük alapul, ezeket ültettük át magyar viszonyok közé, hiszen egy amerikai majonéz más, mint a hazai. Eléggé elővigyázatosak voltunk, lehet, hogy egy-két év múlva már hosszabb időszakokat fogunk ajánlani, és persze figyelembe kell venni a piacon zajló termékfejlesztéseket is. A fogyasztó felelőssége is fontos, hiszen az ajánlás csak olyan termékekre vonatkozik, amelyeket előzetesen nem bontottunk fel, és amelyeken nem látható, nem érezhető probléma, nem penészesek, nincs furcsa szaguk, állaguk” – tette hozzá a Nébih kockázatmegelőzési és oktatási osztályvezetője.
A zsír- és olajtartalmú termékeknél az avasodás miatt két hónapot javasol csak a hivatal, annak ellenére, hogy az nem jelent egészségügyi kockázatot.
A dokumentum kiemeli, hogy a tartós élelmiszer a felbontás után már a levegőből is szennyeződhet, ami egészségügyi kockázatot jelent, ezért a hűtőben kell tartani, és két napon belül el kell fogyasztani. A csomagolás sérülése még az ásványi eredetű élelmiszereknél, így, a sónál és a cukornál is probléma lehet, ahol pedig néhány gyártó korlátlan idejű garanciát vállal a minőségre.
„A méz tudomásunk szerint több ezer évig is eltartható, ha légmentesen le van zárva, a mi ajánlásunkban azonban csak egy év szerepel, mert nem bízhatunk abban, hogy a csomagolás tökéletesen távol tudja tartani a párát. A méznek ez a legnagyobb ellensége” – mondta Kasza Gyula.
A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek az Európai Unió friss jogszabály-módosításnak köszönhetően már minden tagállamban adományozhatóvá váltak. A Maradék nélkül program további részleteiről itt lehet tájékozódni.
Borítókép: Parízer. Fotó: Marco Verch/Flickr