Nemcsak az utasforgalom élénk a repülőtereken, a futópályák melletti zöldterületeken is zajlik az élet, mivel ezek vonzóak a vadon élő, a kóbor állatoknak és madaraknak egyaránt, ami veszélyt jelenthet a repülésre is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak egyszerre kell garantálnia a légi közlekedés biztonságát és a környezet védelmét, hogy a megfelelő védekezési technikákat alkalmazva a balesetek kockázata minimális legyen.
A Budapest Airport Zrt. madár- és vadvédekezési rendszere nemzetközi előírások alapján működik. Az erre szakosodott csoport naponta több mint harminc riasztást végez a futópályák mellett, ezek többsége a madarakkal kapcsolatos.
A legismertebb eszközük a futópályák mindkét oldalára és a leszállási zónák közelébe telepített hangágyúk.
„A gázpalackról működő, mezőgazdaságban is használatos hangágyú régebben másfél-két percenként durrant, de a hatékonysága idővel csökkent, ugyanis a madarak hozzászoktak.
Az egerészölyv a szerkezet tetejéről leste a prédáját, majd amikor meghallotta a csőbe beáramló gáz hangját, elrepült néhány méterre, megvárta, amíg eldurran a hangágyú, és visszaült a helyére.
Egy hazai kisvállalkozó tovább fejlesztette a riasztóberendezést, amit most már egy GSM modulnak köszönhetően telefonon keresztül lehet üzemeltetni, tetszőleges időpontokban, ami jelentősen megnöveli a hatékonyságát”- mondta Szabó Lajos, a Budapest Airport madár- és vadvédekezési csoportvezetője a Very Important Planetnek.
A védekezés további módszerei lehetnek az élőhelyek átalakítása, galambtüskék kihelyezése, a ragadozó madarak vadászatát segítő beülő helyek megszüntetése vagy a madarak áttelepítése, emellett bevethető a madarak vészjelzését utánzó hangjelzés, vagy akár a lézeres fényjelzőkészülék is.
„A csapatunknak mindig a megfelelő technikát kell kiválasztani, időszaktól és fajtól függően. A védekezés gyorsasága attól is függ, hogy milyen állapotban van a madár: ha jól van lakva, akkor több idő kell a riasztáshoz, ha üres a gyomra, akkor azonnal elmenekül, mert nem kockáztatja vadászatának sikerét a zavaró körülmények miatt – mondta a szakember.
A koronavírus okozta csökkenő forgalom kedvező hatással volt a vadállományra.
A környéken több védett madárfajt is beazonosítottak, többek között a gyurgyalag, a kerecsensólyom is kedvező életfeltételeket talál, hasonlóan az egerészölyvhöz és a vörös vércséhez. A madaraknak változatos étrenddel szolgálnak a sáska- és szöcskefajok, valamint a rágcsálók.Az 1500 hektáros területen az ízeltlábúak közül számtalan sáskaféle megél, de előfordul magyar tarsza, tőrös szöcske és magyar futrinka, a kisemlősök közül legnagyobb állománnyal a pocok rendelkezik, de a szakemberek láttak már rókát, sünt és denevért is a repülőtér területén.
A növényvilág is gazdag, az utolsó átfogó természetvédelmi felmérés szerint a repülőtéren 211 növényfaj él, közöttük olyan védett besorolásúak is, mint a tarka zsurló, a homoki árvalányhaj, vagy a szürke gurgolya.
A repülőtér üzemeltetőjének célja, hogy a repülés továbbra is biztonságos legyen, miközben az itt élő vagy fészkelő fajokra is figyel.
„Az operatív védekezést végző szolgálat folyamatosan dokumentálja a vad- és madármozgást, az adatokból háromhavonta készül kockázatelemzés.
A nemzetközi szabályzók alapján időszakosan a repülőtér középpontjától mért 13 kilométeres sugarú körön belül is kell vizsgálni a madarak és vadak mozgását, és szükség esetén be is kell avatkozni.” – fejtette ki Szabó Lajos.
Van olyan eset, amikor a befogás és az áttelepítés jelenti a biztonságos megoldást, tavaly több mint száz vörös vércse és huszonöt erdei fülesbagoly került gyűrűzést követően a Hortobágyi Nemzeti Parkba.
Borítókép: Pixabay/TeeFarm