Az Emmaus-kápolnát, vagy közismert nevén Ify-kápolnát, a Szent György-hegyen álló templomot és remetelakot a Magyar Művészeti Akadémia szakembere meg akarta menteni. Az emblematikus épületegyüttest az ötvenes években építette saját kezűleg elvonulása helyszínéül a rendszerrel szövetkezni nem kívánó egyházfi, Ify Lajos. Bögös András építész szerint kimagasló teljesítménynek számított tőle és esetleges társaitól a kápolna hatalmas toronysüvegének felhúzása.

„Szerencsés vagyok, hogy láthattam még “állva”. Hányszor sétáltunk ide minden évszakban! Nyáron Bögös András megmutatta, milyen lenne..felújítva. Milyen nem lesz már sose. (…) Ma leomlott az Emmaus kápolna”

– írta balaton-felvidéki kolléganőnk, Budavári Dóra a szombati Facebook-bejegyzésében, amelyhez fotót is közölt az összeomlott szent helyről.

A nyár végén a Like Balaton azt írta:

Rohamosan romlik a Szent György-hegyen álló Emmaus-, közismert nevén Ify-kápolna. Sajnos a torony állapota miatt számítani lehet arra, hogy leomlik az épület teteje pár év, de lehet, hogy néhány hónap múlva.

Most már tudjuk, néhány hónap lett a néhány évből.

Bögös András építész a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjában mérte fel idén az itt található épületeket, Ify Lajos egykori Szent György-hegyi otthonát. A portál idézi a szakembert, aki az MMA oldalán így fogalmazott:

Munkámmal egy a közös kulturális és épített örökségünk részét képző, ugyanakkor pusztulófélben lévő épületegyüttesre és az azt életre hívó rendkívüli személyiségre szeretném felhívni a figyelmet. A Szent György-hegyen álló kápolnát és remetelakot az ötvenes években építette saját kezűleg elvonulása helyszínéül a rendszerrel szövetkezni nem kívánó egyházfi. Ezzel pedig akaratlanul is nyomott hagyott az építészet lokális történetében.

Mint az építész a balatoni honlapnak korábban elmondta: Ify Lajos egyedül, tervek nélkül, többnyire saját kezűleg, illetve alkalmi segítőkkel építette a kápolnát.

Bögös András augusztusi célja még az volt, hogy az Ify-kápolna épületcsoportjának felmérése, dokumentálása és az elpusztult épületrészek tervi rekonstruálása mellett feltárja a védetté nyilvánítás lehetőségeit. Ezzel együtt a szakember a nyár végén már jelezte: mivel nagyon rossz állapotba került a kis tempom a hozzá tartozó többi épülettel együtt, valószínűleg néhány éven belül eltűnik a föld színéről. Mint nyilatkozta akkor:

Egy néhány évvel ezelőtti fényképen még egészen tűrhető állapotban volt, nagyjából tíz évvel ezelőtt pedig még függönyök voltak rajta. Nemrégiben kezdett egyre viharosabban romlani: valószínűleg villám csaphatott bele, vagy valamilyen hatás érte. De minden épület, amelyikkel nem foglalkoznak, az előbb-utóbb az enyészeté lesz. Itt pedig egy régóta elhagyott épületről van szó. Kimagasló teljesítmény volt, hogy ezt megépítette Ify Lajos, egyedül vagy többedmagával. Gondoljunk csak a hatalmas toronysüvegre, mely vasbetonból készült.

Bögös András Hirtelenkiállításon szentelt fotókat az Emmaus-kápolnának, amelyeket szintén a balatoni portál tett közzé.

2020 nyarán a Zala megyei hírportál így írt e helyről: az állapotoknál csak az emberi vandalizmus ijesztőbb: graffitik és szeméthalmok emlékeztetnek arra, hogy 1967 (a remete halála) óta sokan jártak erre. A szóbeszéd szerint a remete a magyar zászló felvonásával jelezte, ha otthon van és fogadja a vendégeket, ám mára a lobogó eltűnt és a templom keresztje megrongálódott.

Magáról az építőről a cikk szerzője hozzátette: a keszthelyi származású Ify Lajos plébános Fonyódról vonult a családi birtokra önkéntes száműzetésbe. Itt évtizedeken át szentmiséket tartott, de zarándokokat is fogadott.

Beszámolók szerint a plébános beszédei költői szépségűek voltak,

csodálatos miséket rendezett, melyeket a fenséges panoráma csak tovább fokozott. Vonzódott a harmóniumokhoz és az orgonákhoz, amelyeket nemcsak javított, de előszeretettel gyűjtött is. Az órákért szintén rajongott, külön szobát tartott fent gyűjteményének, sőt a Lehel kürt mását is őrizte.

Kiemelt kép: Wikipedia Commons