A magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 2022-ben felálló kormánynak kiemelten kell foglalkoznia a klíma- és ökológiai válsággal, és támogatja az ehhez szükséges fontos környezetvédelmi intézkedések bevezetését. Ez derül ki a Greenpeace megrendelésére, a Policy Solutions és a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A környezetvédő szervezet szerint a 2022-es választás mérföldkő az éghajlati biztonságunk és a természeti értékeink védelmében, a világ tudósainak egyöntetű véleménye alapján ugyanis 2030-ig van időnk az érdemi cselekvésre. A Greenpeace azt várja a választáson induló miniszterelnök-jelöltektől, hogy hozzák nyilvánosságra érdemi zöld programjukat és egy zöld miniszterelnök-jelölti vita keretében vitassák meg azt egymással.
„A magyar lakosság túlnyomó többsége zöld kormányt és zöld elköteleződésű miniszterelnök-jelöltet akar, és támogatja az olyan környezetvédelmi intézkedések bevezetését, amelyektől tisztább lenne a levegő, mindenki számára elérhető lenne a természettel összhangban termesztett, egészséges élelmiszer, csökkenne a műanyagszennyezés és a károsanyag-kibocsátás.
A magyaroknak fontos továbbá, hogy védelmet kapjanak az ország tavai és nemzeti parkjai a természetkárosító állami és piaci beruházásoktól, a fosszilis energia kitermeléstől, valamint a biodiverzitást pusztító minden tevékenységtől, például védett erdeink gazdasági célú fakitermelésétől.
Nagy a lakossági igény arra is, hogy a bankok csökkentsék a tevékenységük éghajlatra és élővilágra gyakorolt hatását” – kezdi Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a zöld szervezet által rendelt közvélemény-kutatás ismertetését.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a Policy Solutions elemző intézet a ZRI Závecz Research közvélemény-kutatóval közösen készített reprezentatív felmérést 2021. október 11-19. között, 1000 fő bevonásával.
A felmérésből kiderül, hogy a magyar lakosság csaknem kétharmada (73 százalék) fontosnak tartja, hogy a 2022-ben felálló kormány kiemelten foglalkozzon a klímavédelemmel. A kérdésben politikai táborokon túlnyúló egyetértés uralkodik: a Fidesz-KDNP támogatóinak 77 százaléka, az ellenzéki együttműködést támogatók 73 százaléka tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a következő ciklusban kormányzó politikai pártok kiemelt figyelmet szenteljenek a klímavédelmi kérdéseknek.
A Greenpeace arra is kíváncsi volt, mennyire támogatja a lakosság olyan konkrét környezetvédelmi intézkedéseknek a bevezetését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érdemben fel tudjuk venni a harcot a klíma- és ökológiai válsággal.
A felmérésből kiderül, az intézkedéseket széleskörű társadalmi támogatás övezi, ami azt jelzi, hogy a környezet- és természetvédelem a pártpolitikán felülemelkedő össztársadalmi üggyé vált Magyarországon.
A felmérésben lekérdezett környezetvédelmi intézkedések közül a nagy tavak védelmének állami garanciája volt a legnépszerűbb. Ezt pártállástól függetlenül elsöprő többségben (91 százalék) támogatták a válaszadók. A kutatás alapján a vizeink megtartása ugyancsak szinte az egész lakosság számára fontos (90 százalék): tíz magyarból kilenc támogatja egy olyan országos vízgazdálkodási terv létrejöttét, amely védelmet tud nyújtani az aszályos időszakok ellen.
A kutatásból kiderül, hogy a magyarok csökkentenék az emberi egészségre és az élővilágra is veszélyt jelentő növényvédő szerek arányát és mindenki számára elérhetővé tennék az egészséges és természettel összhangban termelt élelmiszereket. A lakosság túlnyomó többsége (89 százalék) támogatná az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek áfájának csökkentését a mostani 27 százalék-ról 5 százalékra, és 88 százaléka betiltaná a mezőgazdálkodásban használt káros vegyszereket, mint amilyen a glifozát, illetve a hormonrendszert károsító és méhgyilkos hatóanyagok.
A nemzeti parkjaink védelme szinte minden magyar szívügye. A lakosság 88 százaléka támogatja, hogy a nemzeti parkjainkban sürgősen szüntessenek meg minden olyan tevékenységet, ami károsan befolyásolhatja az élőhelyek, növény és állatfajok megóvását.
A legjobb energia a fel nem használt energia – ezzel a magyar lakosság is tisztában van. A felmérésből az derül ki, hogy hazánkban túlnyomó többségben vannak (87 százalék) azok, akik szeretnék, hogy a magyar kormány nagymértékben, pénzügyileg ösztönözze a lakóingatlanok energetikai felújítását, hogy a lakások energiafelhasználása számottevően csökkenni tudjon.
A magyarok csaknem kilenctizede (87 százalék) támogatja az újratölthető csomagolások arányának növelését, amely végre érdemben tudná csökkenteni – az újrahasznosításnál nagyobb mértékben – a hulladékhegyek keletkezését és az egyszer használatos csomagolások előállításával járó erőforrás-pazarlást.
Hatalmas az igény a társadalomban a szélerőművek újbóli engedélyezésére is (86 százalék), csak úgy, mint a régi, szennyező járművek kivonására, amit a magyarok több mint négyötöde (81 százalék) támogat.
A felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a lakosság a kormánytól és a bankoktól is azt várja, hogy csökkentsék a pénzügyek éghajlatra és élővilágra gyakorolt káros hatását.
A válaszadók 86 százaléka megtiltaná, hogy olyan beruházásokra lehessen állami támogatást adni vagy közbeszerzést kiírni, amelyek tovább fokozzák a klíma- és ökológiai válságot.
Emellett a lakosság 83 százalék kötelezné a bankokat arra, hogy nyilvánosságra hozzák és csökkentsék tevékenységük éghajlatra és az élővilágra gyakorolt negatív hatásait. A magyarok 87 százaléka pedig szeretné, ha elérhetőek lennének a fenntartható, klímabarát iparágak térnyerését támogató zöld kötvények, a fenntartható fejlődést segítő befektetési alapok, nyugdíjpénztári portfóliók.
A kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok kétharmada támogatja azokat a fenntarthatóság irányába mutató törekvéseket, amelyek a műanyagszennyezés felszámolására, a tiszta energiára, valamint a tiszta közlekedésre való áttérést segítik elő.
A válaszadók 87 százalék a gondolja úgy, hogy az egyszer használatos műanyagok használata erőteljesen hozzájárul az ökológiai- és klímaválság súlyosbodásához, 84 százalékuk szerint pedig a szupermarket láncoknak több újrahasználható, újratölthető csomagolást kellene elérhetővé tenniük, hogy ezzel is csökkenjen az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok okozta környezetszennyezés. Hasonló arányban (82 százalék) értettek egyet azzal az állítással is, miszerint Magyarországnak 2035-re a földgáz helyett már döntően a hazai megújuló energiaforrásokat (mint pl. a nap-, szél- és geotermális energia) kell használnia. Nem marad el sokkal emögött a tiszta közlekedés támogatása sem: 78 százalék gondolja úgy, hogy a kormánynak a hazai tiszta közösségi közlekedés elterjedését kellene támogatnia, ahelyett, hogy a külföldi autógyáraknak ad támogatásokat és adókedvezményeket.
A Greenpeace bízik abban, hogy a közvélemény-kutatás eredményét minden párt és választáson induló politikus komolyan veszi, és a lakosság körében széleskörű konszenzust élvező környezetvédelmi intézkedéseket beépíti zöld programjába, hatalomra kerülése esetén pedig megvalósítja.
A Greenpeace továbbá azt várja a bankoktól, hogy a választások eredményétől függetlenül, a lakosság igényeire reagálva mihamarabb kezdjék meg az éghajlatot és az élővilágot károsító iparágaknak nyújtott finanszírozás leépítését, ezzel csökkentve a pénzügyi szektor környezeti hatását.
Borítókép: Ökológiai lábnyom. Fotó: Pixabay/ ColiN00B